Csökkenő bérek, lassuló gazdaság, növekvő munkanélküliség: a gazdaság szereplői egyöntetűen úgy látták, ezek várnak jövőre Magyarországra. A Heti Válasz és a Mindshare szervezésében másodszor megrendezett Magyarok a piacon konferencián arra keresték a választ a résztvevők: milyen kilátásai vannak a kis- és közepes vállalatoknak a válság túlélésére

Egy katasztrófafilmhez hasonlította Magyarország helyzetét bevezető előadásában Király Júlia. A jegybank alelnöke szerint jobbról tornádóként pénzügyi, balról hurrikánként pedig reálgazdasági válság fenyegeti hazánkat. Király Júlia szerint a kis- és közepes vállalatok (kkv), valamint a pénzügyi rendszer működőképességének együttes biztosítása az egyetlen járható út a magyar gazdaság működőképességének fenntartásához. Ugyanakkor – mivel a világgazdaság recesszió előtt áll – Magyarországon sem szabad bízni a növekedésben.

Chikán Attila szerint is szükséges lépés volt az IMF-hez fordulni segítségért: a hitelért pedig nem a Valutalapot kell hibáztatni, hanem azokat, akik olyan gazdaságpolitikát folytattak, amely ide vezetett.

A Gyurcsány Ferenc által életre hívott gazdasági csúccsal egyidőben Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára lapunk konferenciáján bejelentette: a kormány 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot indított útjára. A pénzt uniós támogatások átszervezésével teremtik elő. Az 1400 milliárd forint kisebb részét vissza nem térítendő támogatások formájában technológiafejlesztésre fordítanák úgy, hogy enyhítenek a pályázás feltételein, és növelik a támogatási arányt. A csomag nagyobb részét mikrohitelek, hitelgarancia és kamattámogatás formájában juttatnák el a kkv-szektorhoz.

Az adórendszer egyszerűsítése, megfelelő támogatási rendszer, jól működő gazdaságélénkítő csomagok és a költségstruktúra európai szinthez csökkentése lennének a sarokkövei a versenyképesség javításának Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara alelnöke szerint. A kamara számításai azt mutatják, hogy a Gyurcsány-kormány működésének négy éve alatt 800-840 milliárd forinttal nőttek a vállalkozások terhei, miközben évente mindössze 131 milliárd forint jutott gazdasági támogatásokra.