A frissen bejelentett 11 pontos adókönnyítő csomag egyszerre ígér fellélegzést és kijózanodást a hazai vállalatoknak: miközben milliárdokat hagy a cégek zsebében és fékezi az inflációt, a vállalkozói oldal máris jelzi, hogy a kisebb adminisztratív toldozás-foltozás és néhány teher csökkentése önmagában nem fordítja meg a beruházási kedvet. A kormány–MKIK-megállapodás előnyei kézzelfoghatók, ugyanakkor a vállalatok világosan látják: valódi lendületet csak kiszámítható gazdasági környezet, erősebb ösztönzők és célzottabb támogatások hozhatnak – különösen most, amikor – elvileg – véget ér az „ingyenpénz” korszaka, és mindenkinek meg kell tanulnia a piaci verseny ritmusára lépni. Ugyanakkor egyértelmű: az uniós források nagyon hiányoznak – ebből a szektorból is.
Tizenegy pontos Vállalati Adócsökkentési Csomagot jelentette be hétfőn közösen Orbán Viktor miniszterelnök a kormány, valamint Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a vállalatok részéről – erről az Index percről percre tudósítással jelentkezett. A 11 pontból 8 intézkedés adó-, 3 adminisztrációcsökkentést hoz a vállalatok életében.
Lapunk makrogazdasági elemzésben mutatta be a csomag várható hatásait. A kormány és az MKIK közötti megállapodás értelmében 80-90 milliárd forintnyi könnyítést ad a cégeknek, miközben egyszerűsíti a bürokráciát, és célzott kedvezményekkel segíti a legkisebb vállalkozásokat. Az üzemanyagokra vonatkozó jövedékiadó-emelés elhalasztása közvetlenül fékezi az inflációt, a megemelt bankadó pedig biztosítja a csökkentések fedezetét – a kabinet ezáltal úgy javít a gazdaság működésén, hogy közben nem engedi elszállni a hiányt, és stabilan tartja az államadósságot.
Üdvözlendő, de nem átütő hatású
Most pedig nézzük, hogyan látják maguk a vállalatok. Ehhez a Magyarok a Piacon Klub (MAPI) vezetőjét hívtuk segítségül. Essősy Zsombor a részletek kibontása előtt leszögezte: alapvetően minden segítség jól jönne a hazai vállalati szektor számára, így a 11 pontos csomagot is üdvözlik.
„Minden olyan lépés üdvözlendő, amely pozitívan érinti a magyar tulajdonú vállalkozásokat” – szögezte le Essősy Zsombor. „Ne felejtsük el – tette hozzá –, hogy a munkaképes lakosság többségét ezek a vállalatok foglalkoztatják. Ha könnyítik a szabályokat, netán pénzügyileg is jobban járnak, abból többet tudnak fizetni a munkavállalóknak és persze több profitjuk is marad.”
Ez a most bejelentett csomag sok kisebb változást tartalmaz, ami jó, de egyáltalán nem átütő hatású. Főleg kis cégek életét könnyíti meg, kivéve a nagy energetikai cégeket és a mindenkit érintő, üzemanyagokra vonatkozó inflációkövető jövedékiadó-emelés elhalasztását
– tette hozzá.
A három, adminisztrációs terheket csökkenteni hivatott ponttal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Üdvözlendők, mint minden egyszerűsítés, de nagyon kevés céget érintenek. Az adminisztráció csökkentésével állandóan foglalkozni kell, soha nem lehet elég.”
Essősy Zsombor osztja azt a kormányzati álláspontot, miszerint uniós viszonylatban a magyar adórendszer az egyik legjobb. Ugyanakkor az is tény, hogy a hazai vállalatokat egyszerre sújtják többek között bürokratikus, finanszírozási, illetve adózási nehézségek. Merthogy – mutat rá a MAPI elnöke –, ha tao- és szja-oldalról közelítjük meg a kérdést, valóban alacsony terhekkel szembesülnek a cégek, azonban ezeken kívül „megszámlálhatatlan egyéb adóteher nehezedik a vállukra”.
E téren is némi pozitív változást jelent a 11 pont, ugyanakkor a kiszámítható és biztonságos környezet legalább annyira fontos. „A legtöbben jelenleg kivárnak a beruházásokkal, de nem azért, mert nincs saját, vagy banki forrás, hanem mert a külföldi piacok rendkívül volatilisek, és a magyar gazdasági folyamatok kiszámíthatatlanok. Nem tudják, mely területeken merjenek beruházni, kiszámíthatatlan ugyanis, melyik nap lesz olyan változás a gazdaságpolitikában, ami az egész üzleti tervüket felborítja. Ez a kiszámíthatatlanság megállítja a beruházásokat” – hangsúlyozta.
Ez a 11 pont kezdeti lépésnek megfelelő, sok cégnek segít, ugyanakkor havonta 11 pont sem lenne túlzó, ami apró lépésekben bontaná le az adminisztrációt, könnyít az adózási terheken. A kkv-knak a már eddig bizonyított 1+1-es beruházási pályázatra van szükség a versenyképes magyar vállalatokhoz méltó összegben
– összegezte Essősy Zsombor.
Szemléletváltás: leszámolnak az ingyenpénzzel
A most bejelentett könnyítési csomaggal, a Demján Sándor Programmal, valamint a Széchenyi Kártya Programmal, – illetve azok leágazásaival – soha nem látott lehetőség előtt áll a hazai vállalati szektor. Ugyanakkor, ahogy arról az Index több alkalommal is beszámolt: az új vállalati támogatási rendszerrel – mely a kormány gazdaságpolitikai akciótervének egyik sarokköve – azt üzenik a vállalkozásoknak: vége az ingyenpénz korszakának. A korábbi vissza nem térítendő támogatások korszaka lassan lezárul, és egyre nagyobb szerepet kapnak az államilag támogatott hitelek és tőkeprogramok. A vállalkozóknak hozzá kell szokniuk, hogy a pénzt vissza kell fizetni. A fejlesztéseknek meg kell térülniük, a beruházásoknak jövedelmet kell termelniük.
Eddig ugyanis a vállalatok támogatási szemléletének egyik kulcseleme volt az „ingyenpénzre való ácsingózás”, amit ráadásul számos esetben nem a legoptimálisabban használtak fel. Ez pedig egyértelműen visszafogta a versenyképességi és termelékenységi javulást, számos vállalatot csak a támogatás tartott felszín felett, egyfajta „zombilétet” biztosítva számukra.
„A 3 százalékos kamatozású támogatott hitelek nagyon jók, de az MKIK felmérései szerint sem ez a fő oka a beruházások sokadik éve tartó csökkenésének. Az okok inkább világpiaci turbulenciában (vámok, háború, kereslethiány, geopolitikai küzdelmek), valamint a magyar gazdaság kiszámíthatatlanságában keresendők” – mondta Essősy Zsombor.
Ez kell a vállalatoknak – a piaci verseny a legjobb teljesítményfokozó
A MAPI elnöke emlékeztet: a tavaly kiírt Demján Sándor 1+1 támogatási programnak (a kkv-k 50 százalékos támogatást kaphattak beruházásokhoz), óriási sikere volt – a felfokozott érdeklődés hatására az eredetileg 50 milliárd forintos keretet 150 milliárdra növelték. „Ez jól szemlélteti, hogy a kkv-k mernek beruházni, amennyiben az állam melléjük áll támogatással. Persze ez egy drog is, amire a magyar cégek már rászoktak, de a támogatás eliminálja a piac kiszámíthatatlanságát, azaz bátran belevágnak beruházásokba” – húzta alá Essősy Zsombor, aki szerint üdvözlendő, hogy a kkv-államtitkárság a tervek szerint ismét kiírja az 1+1 programot, ugyanakkor „a tervezett 20 milliárd forintos keret az egész kkv-szektorra nézve sértő, főleg annak fényében, hogy egy multi egyedül is bármikor kaphat 100 milliárd feletti támogatást”. Úgy véli, 20 helyett ismét 150 milliárdos keretre van szükség annak érdekében, hogy „a magyar gazdaságot meghatározó kis- és középvállalkozások a gazdasági növekedés hiánya mellett is beruházzanak, aminek gyümölcsét 1–2 éven belül lehet learatni”.
Jött a második ütem
Szerdán megjelent a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program második ütemének végleges felhívása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A program a legalább 5 fős, 2 lezárt üzleti évvel rendelkező vidéki feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait támogatja 20 milliárd forintos keretösszeggel. (Ez az a keretösszeg, amely a MAPI szerint nem elegendő.) A kormány célja, hogy a vidéki vállalkozások eszközberuházásainak támogatásával növelje a hazai kkv-k termelékenységét, versenyképességét és technológiai felkészültségét. A program keretében 25–200 millió forint közötti, 50 százalékos intenzitású vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
Az NGM megjegyzi: „A Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program második szakasza az első ütem kimagasló eredményeire épül, amelynek keretében eddig közel 1400 vállalkozás részesült támogatásban, mintegy 108 milliárd forint értékben, ami több mint 200 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását teszi lehetővé országszerte.” A források közel kétharmada a leghátrányosabb helyzetű térségekbe került, jelentősen hozzájárulva a helyi gazdaságok megerősödéséhez.
A pályázatok előtöltésére november 20-án 10:00 órától november 28-ig lesz lehetőség, a támogatási kérelmeket december 1-jén nyújthatják be. A támogatás 2026 első negyedévében 100 százalék előleg formájában kerül kifizetésre, hogy a vállalkozások minél előbb elindíthassák beruházásaikat. A program lebonyolítását a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség végzi, a pályázati felhívás és a kitöltő rendszer a vali.hufelületen érhető el.
Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a vállalatok valóban versenyképességet és termelékenységet növelő beruházásokat, fejlesztéseket hajtsanak végre – ennek hiánya miatt, szektortól függetlenül, több oldalról is kritika éri a vállalati szférát.
KÉRDÉS, HOGY A CÉGEK RENDELKEZNEK-E KELLŐ TUDÁSSAL A FORRÁSOK OPTIMÁLIS FELHASZNÁLÁSÁHOZ.
„Klubtagjaink a versenypiacon folytatják tevékenységüket, ami meg is látszik az eredményeiken, folyamatosan növelik hatékonyságukat. Egy kiszámítható piaci környezetben versenyző cégnek tudnia kell, mi a recept a hatékonyságnövelésre. A 3 százalékos hitel tökéletes a beruházás mellé, de az optimális beruházáshoz ismerni kell a piac játékszabályait. A piac – egyébként soha nem tökéletes – versenye a legjobb termelékenységfokozó” – fogalmazott Essősy Zsombor.
Ha már piaci verseny, kíváncsiak voltunk, hogy az „állami köldökzsinór”, a „túltámogatás” nem épp ezt az „éhséget” öli-e ki a cégekből. A MAPI elnöke elmondta: van helye az állami támogatásnak, hiszen – ahogy a kormányzat is jelezte – a legkisebbek állami segítség nélkül nem tudnának finanszírozáshoz jutni. (Hogy ez mennyire baj, és az ezáltal mesterségesen életben tartott „zombivállalatok” mekkora problémát jelentenek a vállalati szektorban, közvetve ezáltal a magyar gazdaságnak, azzal külön elemzésben foglalkoztunk.)
Ugyanakkor, ha versenyképességi oldalról nézzük, egyáltalán nem jó, „szociális támogatást nem itt kell osztani”. A versenyképesebb cégeket kell támogatni, amelyek majd nagyobb bért tudnak adni munkavállalóiknak az innovatív, egyedi szolgáltatásuk, termékük létrehozása közben – mondta a szakértő.
„Ázsiában jól működött az állami támogatás. A legerősebb, legversenyképesebb magáncégeket támogatták, akik nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményt tudtak elérni, nemzeti bajnokok lettek, ez jó irány.
Ha szociális indíttatásból támogatunk cégeket, az is lehet egy gazdaságpolitikai döntés, de azon cégekkel nem tudunk kitörni a közepes jövedelmű országok közösségéből, azaz nem lehet magas kereseteket kitermelni. Magyarország nem bővelkedik természeti kincsekben, ezáltal emberi munkaerővel lehet GDP-t termelni. Ugyanakkor a munkaképes létszám csökken, tehát csak magas hatékonyságú termeléssel, szolgáltatással lehet az előállított javakat növelni. Ezt szisztematikus oktatással (kiművelt emberfők), egészségüggyel (hosszan egészséges emberek) lehet elérni
– szemléltette Essősy Zsombor.
A MAPI első embere emlékeztet, hogy a Covid óta fennálló recesszióban (energiaválság, háborúk, infláció, és legújabbak a vámháborúk) sok vállalat elesett, konszolidáció tehát volt a szektorban, ami Essősy Zsombor szerint elengedhetetlen. A gyengébb cégeknek be kell tagozódniuk az erősebbekhez, ha világszinten ki szeretnénk emelkedni. „Akik megmaradtak, ők már egy szelektált csapat. Ezen küzdelmekben rengeteget segített a magyar kormány, amit a vállalkozói társadalomnak meg kell köszönnie. Most a belső nyugalom, a kiszámíthatóság tudja a legtöbbet adni a cégeknek” – mondta.
Összességében az a jó, ha az állam a versengő keretet biztosítja, és ezen szabályokon belül minden cég érdemei (tudása, kitartása) szerint nyer vagy veszít, „ne legyen lejtős terep”. „A cégek még mindig támogatásfókuszúak, ugyanakkor bizonytalan gazdasági helyzetben, keresletnövekedés nélkül bátrabban mernek a jövőbe invesztálni támogatással. Ha hasít a gazdaság, akkor nem kell támogatás, de most stagnálás közeli állapotban elengedhetetlen, amit lát is a kormány, csak a mértékével van probléma” – hangsúlyozta Essősy Zsombor.
Ha az ázsiai cégeknek jut, a több ezer magyar kkv is kér
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy érzi a vállalati szféra, mennyire a választásoknak szólnak a cégeknek szánt különböző támogatási elemek? Essősy Zsombor szerint „a világon mindenhol természetes, hogy választások előtt a kormányon lévő hatalom kedveskedni szeretne a vállalkozásoknak”. Megismételte, hogy a 11 pontos adócsökkentési program egy kis lépés, aminek persze örülni kell. Ugyanakkor a gazdaságnak a már említett, a vállalkozói középréteghez méltó keretösszegű 1+1 pályázat adhat újabb lökést. „A beruházások drasztikus visszaesése már több éve tart, a kkv-k hatékonyságnövelésével lehetne ezen fordítani, amihez a 1+1 program az ideális támogatási szisztéma. „Nem szeretnék demagóg lenni, de néhány ázsiai cég támogatási mértékét megkaphatná az 5 ezer magyar cég” – fogalmazott.
Borzasztóan hiányoznak az uniós támogatások
Essősy Zsombor kiemelte: Magyarország számára nagyon hiányoznak az uniós források. Kismértékben csörgedezik, ugyanakkor, ha kaptuk volna folyamatosan, akkor az elmúlt 3 évben 1–3 százalék-os GDP-növekedésről beszélnénk, ami teljesen más gazdasági irányt mutatna.
Ez fájóan hiányzik, amit semmilyen hitel nem helyettesít. Minden hónapban reménykedem, hogy a politika kiegyezik, és megnyílnak a pénzcsapok Magyarország számára
– fogalmazott a MAPI elnöke.
Forrás: index.hu
Legutóbbi hozzászólások