A konferencia kezdetén , a Spa Hungary Holding vezérigazgatója azon kis és közepes vállalkozások (kkv) számára hívta életre a Magyarok a piacon Klubot, amelyek szerepeltek a Heti Válasz 100 követendő példa a sikerre című kiadványában illetve a hetilap Magyarok a piacon rovatában. A klub célja egyrészt a sikeres kkv-k számára egy fórum megteremtése, ahol hallathatják a hangjukat, illetve egy alapítvány létrehozása, amelynek keretében jó ötlettel rendelkező, tehetséges fiatalokat segítenének elindítani vállalkozását. A klub védnöki címére már elfogadta a felkérést , volt gazdasági miniszter.

A kkv-k életét számára elérhető pályázati lehetőségekről, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára előadásában elmondta: a kormány számos gyorsító-könnyítő intézkedés bevezetésével, csökkentett adminisztrációval és rövidebb bírálati idővel járul hozzá a források gyors lehívásához. Az idén elérhető pályázatok elsődleges célja a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése, de forint milliárdok állnak rendelkezésre a fejlesztésekhez is. Varjú László kiemelte: ezekre a célokra az uniós társfinanszírozással megvalósuló válságkezelésben a kis- és középvállalkozások számára egy 1.400 Mrd forintos pénzügyi csomag áll rendelkezésre, amelyet egy 1.800 Mrd forintnyi megrendelés-állomány egészít ki kifejezetten az építőiparnak címezve.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutató Intézet vezetője szerint viszont közel sem olyan jó a helyzet a kkv-k finanszírozása kapcsán, mint azt az államtitkár előadta, a kutatóintézet vezetője szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv csak a szavak szintjén támogatja a kkv-kat, mivel az programban rendelkezésre álló, szívesen emlegetett 8000 milliárd forintnyi uniós pénznek mindössze 3-5 százaléka jutott csak el a szektorhoz. Az intézet felmérése szerint a támogatási rendszer még sokszor túlzottan bürokratikus, ráadásul az önrészhez szükséges magyar forrásokra (állami támogatás, bankhitel) nem igen lehet számítani. Emellett meglátása szerint olyan jogszabályokra is szükség lenne, amelyek a magyar kkv-k piacra jutását segítik.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésein résztvevő vállalkozók az élelmiszeripar különböző területeiről érkeztek. A beszélgetésekből kiderült, habár a ma az élelmiszerláncok beszerzési politikája és a gyenge törvényi kontroll miatt az élelmiszeripar nem a legjobban teljesítő ágazata a magyar gazdaságnak, hosszú távon mégis arra kellene törekedni, hogy ez az iparág újra zászlóshajóvá váljon, ugyanis Magyarország számára ez lehet az egyetlen szóba jöhető kitörési pont. Ehhez a résztvevők szerint meg kellene találni az összhangot a termelők-gyártók és a kereskedők között, hogy újra legyen piaca a magyar élelmiszernek. Emellett a Széchenyi Tervhez hasonló célirányos és könnyen elérhető kormányzati programok is szükségesek, valamint a megfelelő szabályok keménykezű betartatásával az iparágban nagy arányban megtalálható feketepiac visszaszorítása kellene. Habár egyik felszólaló sem számolt be jelentős visszaesésről, zárszót mondó , a Magyar Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint ezek a sikeres teljesítmények sajnos nem jellemzők az iparág egészére, amely 1990 óta elveszítette teljesítményének 23, és a belföldi piacának harminc százalékát.