Egy fok, ami több mint gondolnánk, az AI mint feltaláló és milliók szorongása – civilizációs fordulópontról vitáztak a MAPI Klub konferenciáján.
Egyetlen Celsius-foknyi melegedés, exponenciálisan fejlődő mesterséges intelligencia és a mentális zavarok csendes terjedése – három, látszólag különálló jelenség, melyek valójában ugyanazon korszakváltás részei. A Magyarok a Piacon Klub által szervezett „Klíma, mesterséges intelligencia és mentális egészség – hogyan készüljünk fel a jövő kihívásaira?” című konferencia, a területükön a legjobbak között számon tartott szakértőkkel az első sorban arra vállalkozott, hogy ezeket az összefüggéseket rendszerszinten vizsgálja.
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke és a CEU professzora, Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, valamint dr. Belső Nóra pszichiáter – a meghívott szakértő-vendégek névsora önmagában garantálta, hogy a Magyarok a Piacon Klub által szervezett klímaváltozás, mesterséges intelligencia (AI) emberi szorongás Bermuda-háromszögébe elkalauzoló konferencia tartalmas lesz. Az előadásokat, majd a kerekasztal-beszélgetéseket Essősy Zsombor, a MAPI Klub elnöke moderálta.
Egy fok, amely 125 ezer évet jelent
A klímaváltozás velünk él és lélegzik, ám minden „lélegzetvétele” nehezíti mindennapjainkat. Ha így haladunk, akkor a nyarak lassan szobafogságra ítélnek minket, a Kárpát-medencében egyre több az aszályos időszak, apadnak a vízkészletek, ami a mezőgazdaságra, így az élelmezésre is hatással van. Adódik a kérdés, mit lehet tenni?
Ürge-Vorsatz Diána előadásában a klímaváltozás körüli szélsőséges narratívák helyett a gazdasági és fizikai indikátorokra helyezte a hangsúlyt. Mint fogalmazott: „A klímaváltozás körüli közbeszéd szélsőségek között ingadozik: egyesek szerint a világvége küszöbén állunk, mások szerint nincs is érdemi probléma.” Szerinte azonban a biztosítási káradatok, a mezőgazdasági veszteségek és az inflációs hatások egyértelmű trendet mutatnak.
A 2022-es aszály a Kárpát-medencében volt az egyik legsúlyosabb a mérések kezdete óta: a kukoricatermés jelentős része megsemmisült, a búzatermés mintegy negyede kiesett. Európában az élelmiszerinfláció 13 százalékon tetőzött, Magyarország 2023 márciusában az egyik legmagasabb drágulást tapasztalta. Ürge-Vorsatz Diána szerint az orosz–ukrán háború is szerepet játszott az árrobbanásban, de az európai aszály kulcsszerepet töltött be.
A globális átlaghőmérséklet 0,9–1 Celsius-fokkal haladja meg az 1961–2010-es átlagot. Ürge-Vorsatz Diána ezt a különbséget az emberi szervezet működésével érzékeltette: „Az emberi szervezet 36–37 fok körül stabil, egyetlen fok emelkedés már lázat jelent.” Hangsúlyozta, hogy a Föld rendszere hasonlóan érzékeny, és a jelenlegi civilizáció 10 ezer éve viszonylag stabil klímára épült. Az IPCC adatai szerint a globális átlaghőmérséklet legalább 125 ezer éve nem volt ilyen magas, a légköri szén-dioxid-koncentráció pedig 2 millió éve nem érte el a mostani szintet.
„Nem a bolygó léte forog kockán, hanem a jelenlegi civilizáció működőképessége” – fogalmazott. Az egyéni felelősséggel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta: „Nem elég „szívószálakon erőlködni”, gazdasági, pénzügyi, szakmai döntések szintjén kell változtatni.” Szerinte az ember nemcsak fogyasztó, hanem befektető, szakember és véleményformáló is, így a hatásgyakorlás tere jóval szélesebb, mint a mindennapi vásárlási döntések.
Exponenciális intelligencia – 2028 mint vízválasztó
Keleti Arthur a mesterséges intelligencia fejlődési ütemét helyezte történelmi kontextusba. Úgy látja, az AI nem emberi típusú intelligencia, hanem más logikán működő rendszer, amely bizonyos feladatokban már most is eléri vagy meghaladja a domainexpert-szintet, vagyis egy olyan személyt, aki egy adott iparágban, szakterületen vagy tudományágban rendkívül mélyreható elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.
A különböző teljesítménytesztek alapján a legfejlettebb modellek 4–5 százalékos ugrásokat produkálnak egy-egy frissítéssel. A kibertitok-jövőkutató az OpenAI előrejelzéseire utalva elmondta: 2026 szeptemberére az AI képes lehet kutatási segéd szintjén dolgozni, 2028 elejére pedig akár önálló feltalálóként is működhet.
Az Edison nevű vállalat Kozmosz-rendszerét példaként említve rámutatott: 200 mesterséges intelligencia-ügynök 12 órán keresztül, megszakítás nélkül képes egy problémán dolgozni – emberi fáradtsági faktor kiiktatva. Ez olyan fókusz és párhuzamos kapacitás, amely az emberi figyelem korlátai miatt nem reprodukálható.
A munkaerőpiaci következmények már érzékelhetők. Bizonyos szegmensekben – például a szoftverfejlesztésben – nemcsak átlagos, hanem kifejezetten magas szintű programozói feladatok automatizálása is megjelent. „Volt már olyan egyetemi előadásom, ami után egy IT-hallgató megkérdezte, hogy akkor mit csináljon, és biztos választ nem tudtam adni számára” – idézte fel.
Az oktatás jövőjéről úgy vélekedett: szerint a jövőben nem konkrét tantárgyakat, szakmákat fognak oktatni, hanem gondolkodásmódra készítik fel a diákokat. Az AI-korszakban a feladatdelegálás, az ellenőrzés, a rendszerszintű gondolkodás és az alkalmazkodóképesség válik kulcskompetenciává.
A szorongás mint biológiai jelzés
Dr. Belső Nóra előadásában a klímaváltozás és az AI által generált bizonytalanságot az idegrendszer szempontjából vizsgálta. Szerinte a folyamatosan változó, kiszámíthatatlan környezet tartós készenléti állapotban tartja az agyat.
„A szorongás önmagában nem betegség, hanem biológiai jelzés arra, hogy alkalmazkodnunk kell” – hangsúlyozta. Hozzátette: ha a változások tempója meghaladja a lelki szükségletek kielégítésének lehetőségét – biztonságérzet, stabil kapcsolatok, valahová tartozás –, a szorongás krónikussá válhat.
A WHO adatai szerint a 15–44 éves korosztályban a depresszió a betegségek és halálozás egyik vezető oka. Magyarországon a lakosság 7–8 százaléka szenved súlyos depressziós tünetektől, és közel minden harmadik ember tapasztal életminőséget rontó depressziós tüneteket.
A pszichiáter neurobiológiai példákkal érzékeltette az érzelmek működését: az öröm dopamin- és szerotoninfelszabadulással jár, az emberi érintkezés során oxitocin termelődik. Szerinte az AI által közvetített, részben virtualizált kapcsolatok nem képesek teljes mértékben pótolni a fizikai jelenlét biológiai hatásait, miközben a klímaváltozás miatti egzisztenciális bizonytalanság kollektív szorongást generál.
Ugyanannak a folyamatnak három arca
„A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia és a mentális egészség válságtünetei nem elszigetelt problémák. A stabil klímára és lassú technológiai változásra épülő civilizáció egyszerre több fronton szembesül gyorsuló átalakulással. Mindez a vállalatokat is mindennapos gondolkodásra, újratervezésre készteti. Kihívás tehát van, de a MAPI Klub közössége többek között épp arra hivatott, hogy ezeket az akadályokat egymást támogatva, a mostani konferenciához hasonló diskurzusokat folytatva ugorjuk meg” – foglalta össze Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kérdés nem a világ „vége”, hanem az alkalmazkodás tempója és minősége. A következő években a technológiai és környezeti kihívások mellett a mentális ellenállóképesség válhat az egyik legfontosabb versenytényezővé – vállalati és egyéni szinten egyaránt.
Legutóbbi hozzászólások