Tovább várhatunk az uniós pénzre, mint azt bárki is gondolná

Ha októberben nem születik meg a brüsszeli alku, előfordulhat, hogy csak a jövő júniusi EP-választások után tisztázódik a magyar vita, és lehet egyezség a hazánknak járó uniós forrásokról. Az Indexnek nyilatkozó fejlesztéspolitikai szakértő szerint ugyanakkor némileg paradox módon az is rosszul sülhet el, ha hirtelen ránk ömlik több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás, mert azzal nyomban beköszönthet a dupla áras építési beruházások kora, ami ismételten felfűtheti az inflációs kályhát. Kevés lehetőség van a hazai kkv-szektor előtt, a kínálkozó pályázatok mögött pedig jelentős részben állami projektek húzódnak meg.

 

Az ötödik Orbán-kormány egyik vállalása volt tavaly áprilisban, hogy a múlt év végéig minden szinten dűlőre jut az Európai Bizottsággal, így végre beindulhat érdemben is a 2021–2027-es ciklus. Néhány köztes állomást követően, miután a vita tovább húzódott, lényegében azt üzente a kabinet, hogy legkésőbb 2023 végén, 2024 elején már nemcsak centenként csöpög a támogatás a brüsszeli pénzcsapból, hanem valósággal ömlik ránk az uniós forrás, vagyis az állami érdekeltségű beruházások mellett a magyar gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is elkezdhetnek végre érdemben pályázni.

 

Lesz pénz?

 

Ehhez képest Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, akinek a portfóliójába tartozik az európai uniós források felhasználása, az Economxnek adott interjúban új célt vetített előre: „2024. május 1-jén úgy ünnepeljük az európai uniós csatlakozás 20. évfordulóját, hogy a nekünk járó források már jönnek, és az Erasmus-ügy is rendben lesz.”

 

TÚL A SZIMBOLIKA SZÉPSÉGÉN, EZ NEHEZEN ÉRTELMEZHETŐ MÁSKÉPP, MINT HOGY „NYERJÜNK MÉG EGY KIS IDŐT”.

 

Ugyanakkor Navracsics legújabb forgatókönyve azt jelentené, hogy hamarabb jön a pénz, mint hogy lebonyolítsák az önkormányzati s egyúttal az európai parlamenti választásokat. A cél világos, ugyanakkor nem mindenki ért egyet annak megalapozottságával.

Láthatóan nem közelednek érdemben az álláspontok az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Márpedig ha a következő egy hónapban, azaz október végéig nem születik meg a brüsszeli alku, akkor jövő tavasszal sem feltétlenül várható egyezség, az jó eséllyel átadás-átvétel után az új összetételű uniós intézményrendszerre marad

– mondta az Indexnek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, egyben a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Vagyis hatalmas a tétje diplomáciai fronton a következő heteknek. Lényegében az múlik a soron következő tárgyalásokon, hogy akár már a karácsonyfa alá kerüljön a magyar vállalkozások által régóta várt uniós forrás, vagy folytatódjon a maratoni böjt, és csak a 2024. június 6–9-i EP-választások után kerüljön pont a vitás kérdésekre. Nagyon nem mindegy.

 

Ezermilliárdok: pró és kontra

 

Az évek óta éhező hazai kkv-szektornak úgy kell az uniós támogatás, mint egy falat kenyér, hiszen az energiaválsággal súlyosbított ínséges idők „segítettek” felélni az önerőt, a pályázati pénzt pedig nem reális ilyen magas kamatok mellett banki hitellel kiváltani. Tiszta sor, hogy az előremenekülést célzó beruházási szándék előtt most finanszírozási akadályok tornyosulnak, ugyanakkor az utóbbi időszakot meghatározó extrém inflációs környezet a fejlesztéspolitikai szakértő szerint más jellegű problémakörre is rávilágít.

Ki kell mondani, hogy ha hirtelen beáramlik az országba több ezer milliárd forintnyi uniós pénz, annak árnyoldala is van: tovább fűtené az év elején tetőzött inflációt. Az építőipari vállalkozások hirtelen elkezdenek dupla áron dolgozni, beleértve az építőanyag-gyártókat is. Még ha csalódottak, frusztráltak is a magyar cégek, élen a termelő-gyártó iparvállalatokkal, ezekkel a kockázatokkal is számolni kell-

– figyelmeztetett Essősy Zsombor.

Nagyon kevés pályázati lehetőség van a klubelnök szerint, amelyek ráadásul az irányítóhatóságok vasszigorával párosulnak. Tapasztalatok szerint a piaci változásokat lekövető, életszerű módosítások gyakran elutasításra kerülnek, és az elnyert támogatási összegek azonnali visszafizetéséhez vezethetnek, a jegybanki alapkamat mértékével növelve. Márpedig az a legutóbbi, tavaly szeptemberi 125 bázispontos emelés óta 13 százalékon áll.

 

Állami projektek a háttérben

 

A MAPI-vezér szerint lényeges különbség van aközött, hogy ha mégis jelennek meg 2021–2027-es felhívások, az azokon keresztül elérhető

 

PÁLYÁZATI PÉNZEK NEM A REÁLGAZDASÁGBA, A VERSENYSZFÉRÁBA ÁRAMLANAK, HANEM AZ ESETEK JELENTŐS RÉSZÉBEN KIEMELT ÁLLAMI PROJEKTEKHEZ BIZTOSÍTJÁK A FINANSZÍROZÁST.

 

Erre tökéletes példa a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz), ami a múlt héten 25 kiírással rajtolt el.

Érdemes vetni egy pillantást arra, hogy kik kapják a pénzt, de túl sok kis- és középvállalkozásra nem érdemes számítani a felsorolásban.

A feltüntetett összeg a maximálisan igényelhető támogatás:

• IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. 94,493 milliárd forint
• Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. 55 milliárd forint
• Energiaügyi Minisztérium háttérintézménye 18 milliárd forint
• IdomSoft Informatikai Zrt. 17,707 milliárd forint
• Pest Vármegyei Kormányhivatal 12,5 milliárd forint
• Igazságügyi Minisztérium 10 milliárd forint
• Országos Meteorológiai Szolgálat 10 milliárd forint
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal 9 milliárd forint
• Országos Kórházi Főigazgatóság 7 milliárd forint
• Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2 milliárd forint

ÖSSZESEN 235,7 milliárd forint

 

Fontos kiegészítés, hogy a DIMOP Plusz nem keverendő össze semmiképp sem a kis- és középvállalkozások beruházásai, fejlesztései szempontjából leginkább releváns GINOP Plusszal. A digitális átállás központi törekvés, állami ernyő alatt zajlik, míg a gazdaságfejlesztés és innováció operatív programja vegytiszta reálgazdaság. Ám míg az előbbi körben már legalább a látóhatáron van a pénz, az utóbbiak lassan azzal is elégedettek lennének, ha valaki megígéri, egy év múlva ilyenkor biztosan lesz pályázható forrás.

 

Hatalmas a tét

 

Érdemes felidézni, hogy a helyreállítási terv, egészen pontosan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára. Ennek az összegnek

1. a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését,
2. további 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé.

Ez tehát az RRF, Navracsics Tibor pedig arról is beszélt, hogy-

 

Ebből több mint 4000 milliárd forintot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.

 

Forrás: www.index.hu