Kizárólag az innováción és a hatékonyságjavításon keresztül lehet megvalósítani Orbán Viktor vízióját a kifektető magyar vállalatokról – erre hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. Az elmúlt hetven évben sikeresen felzárkózó országok, mint Dél-Korea, Finnország vagy Írország, mind valamilyen high tech terméken keresztül tudtak betörni a nemzetközi piacra, ami egyúttal megalapozta kitörésüket a közepes jövedelmi helyzetből. Magyarország számára is ez lenne a követendő út.
Csekély a realitása annak, hogy a következő tíz-húsz évben a külföldön is jelen lévő magyarországi cégek többet utaljanak haza, mint amennyit a multik kivisznek az országból, de azért vannak sikertörténetek is – erről beszélt a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub (Mapi) elnöke, akit azok után kérdeztünk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az idei kötcsei pikniken már sokadszorra beszélt hosszú távú víziójáról, miszerint egyszer a hazai cégek kifektetése meghaladja majd a Magyarországon tevékenykedő multik befektetéseit. Jelenleg ettől igencsak messze vagyunk, tavaly a külföldi tulajdonú vállalatok közel 8 milliárd eurót, azaz több mint 3000 milliárd forintot utaltak haza, miközben a külföldön működő magyar tulajdonú cégek jövedelme ennek kevesebb mint a harmada, 2,5 milliárd euró (950 milliárd forint) volt.
Innováció és hatékonyságjavítás a kulcs
Essősy szerint azonban ez nem a kormány hibája, a probléma, hogy a versenyben a nyugati országok és cégek sokkal hamarabb indultak el. Amikor még nálunk szocialista tervgazdaság volt az ötvenes-hatvanas években, ők már exportáltak, ezt a lemaradást pedig nagyon nehéz behozni.
“Kellene nekünk egy Apple”
– hangsúlyozta a Mapi elnöke, hozzátéve, ha össze kellene foglalnia két szóban, hogyan lehetne az Orbán Viktor által is megálmodott célt elérni, akkor ez az innováció és a hatékonyságjavítás, szerinte csak ezeken keresztül lehet jelentős hozzáadott értéket előállítani. Az biztos, hogy van hova fejlődni, hiába vannak ugyanis ambiciózus kormányzati célok a kutatás-fejlesztési ráfordításokat illetően, amelyek 2030-ra a 3 százalékot célozták meg GDP-arányosan, tavaly éppenséggel visszaestek ezek a költések, az előző évi 1,64 százalékról 1,38 százalékra, ami 2017 óta a legalacsonyabb érték (bár még mindig magasabb a 2010-esnél, akkor mindössze 1,13 százalék ment kutatás-fejlesztésre a teljes tortából). Eközben azért pozitív elmozdulás is történt, hiszen egy kategóriát javítottunk az uniós innovációs eredménytáblán.
Dél-Korea és a Samsung lehetne a minta
Nem véletlen, hogy az elmúlt hetven évben sikeresen felzárkózó országok, mint Dél-Korea, Finnország vagy Írország, mind valamilyen high tech terméken keresztül tudott belépni a nemzetközi piacra, ami aztán megalapozta a kitörést a közepes jövedelmi helyzetből. Elég csak a Nokiára vagy a Samsungra gondolni. Az utóbbi az igazán érdekes történet, kezdetben szárított halat árult, majd a hatvanas-hetvenes évek aktív állami iparpolitikának is köszönhetően évtizedek óta a világ vezető elektronikai termékeket gyártó vállalata, mára Dél-Korea GDP-jének 20 százalékát biztosítja. Ami a kutatási-fejlesztési költéseket illeti, nem sok ország mondhatja el magáról, hogy bruttó hazai termékének csaknem 5 százalékát költi erre a területre.
Áramlik a külföldi működő tőke az országba
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan jelentős külföldi beruházások zajlanak jelenleg az országban az autóipar és az akkumulátorgyártás területén, amelyek jóval felülmúlják a hazai vállalatok kifektetését, tehát már emiatt sem valószínű, hogy a közeljövőben a magyarországi cégek többet utaljanak haza, mint a multik.
2020 óta ugyanis elképesztő ütemben áramlik az FDI Magyarországra, csak tavaly 6,5 milliárd euróról született döntés, és kérdés, hogy ezt a volument képesek-e kompenzálni az exportra termelő magyar vállalatok.
Az elemző hangsúlyozta, hogy a problémák megértéséhez érdemes visszamenni a kályháig, a rendszerváltáskor ugyanis a nagy magyar tőkeszegény cégek vagy csődbe mentek, vagy megvette őket egy külföldi vállalat, amely, ha nem folytatta a termelést, jó eséllyel szintén csődbe vitte. Ebből pedig nagyon kevés cég tudott kibújni, ami odáig vezetett, hogy ma alig akad olyan magyar nagyvállalat, amely sikeres tudna lenni a külföldi piacokon.
Három magyar nagyvállalat állja meg a helyét a nemzetközi versenyben, de jönnek az újak
Nem nehéz megszámolni, mindössze három cég, az OTP, a Mol és a Richter számít regionális szereplőnek, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi versenyben, elsősorban nekik van esélyük arra, hogy külföldön tudjanak terjeszkedni. Magyarország helyzete már csak azért sem egyszerű, mert tízmilliós országként borzasztó nehéz kitörni, szemben Lengyelországgal, amely a maga negyenmilliós piacával ma mintegy 40 regionális középvállalatot tud felmutatni.
Essősy az elmúlt évek sikertörténetének nevezte a Hellt, amely egy prosperáló piacra tudott betörni, szerinte az energiaitalt gyártó cég is elsősorban az innovációjának és a hatékony termelésének köszönheti a sikerét.
Arra a kérdésre, hogy elsődlegesen a Balkán mennyire lehet alkalmas terület a magyar cégek számára, Török Zoltán azt mondta, ha kellően innovatívak, és megfelelő minőségben gyártanak, akkor bárhova tudnak exportálni, akár Németországba vagy Angliába is, de a Balkán egy természetes kifektetési terület lehet sok cégnek a közelsége miatt. Ráadásul a nagy nyugati vállalatok még nem vetették meg a lábukat ott, ennek is köszönhető szerinte a 4iG terjeszkedése.
Forrás: www.vg.hu
Legutóbbi hozzászólások