A 65 éves múlttal rendelkező, több mint 35 országban jelen lévő „Ilcsi” az egyediségével, a különlegességével és a magas minőségével 2014-ben elnyerte a megtisztelő hungarikum címet. De honnan indult és hova tart most ez a márka? Hogyan lett az Ilcsi Szépító Füvek a legelterjedtebb magyar natúrkozmetikai vállalkozás belföldön és külföldön? Mi kellett ahhoz, hogy az 1958-as kezdetektől folyamatosan követni tudja a fogyasztói igényeket és évről évre meg tudjon újulni? Miképpen történt a márka újrapozicionálása a 2000-es évek után? Milyen tradíciókkal rendelkezik, és hogy milyen jövőképpel? – az Ilcsi Szépítő Füvek tulajdonosával, Ilcsi néni fiával, Molnár Ferenccel beszélgettünk.
Alapítás és kezdetek
Ahhoz, hogy megértsük, mi teszi az Ilcsi termékeket napjainkban is kedveltté és szerethetővé, vissza kell menjünk az időben. Molnár Dánielné Katona Ilona, azaz Ilcsi néni 1958. június 19-én kezdett dolgozni kozmetikusként, viszont a szocializmus áruhiánya következtében nem nagyon volt alapanyaga. Pontosabban pár alapkrémet adott a szövetkezet, mint szolgálati anyagot, de ezek minősége a legtöbbször kritikán aluli volt. Ezért minden, magára egy kicsit is adó kozmetikus elkezdett saját maga krémeket kutyulgatni és főzni otthon. Azonban megfelelő hozzáértés híján a legtöbb esetben a végeredmény használhatatlan lett. Erre a piacra érkezett Ilcsi néni, csak nála meg volt a többieknél hiányzó szakértelem. Ahogyan fia, Molnár Ferenc mondja: „édesanyámnál genetikailag kódolva volt a természet szeretete és igenlése, mert az egyik dédnagymamája falusi füvesasszony, a másik falusi csontkovács volt.”
Ilcsi néni fáradhatatlanul gyűjtötte be erdőről és mezőről a növényeket és gyümölcsöket, amelyekből használható, sőt keresett krémek születtek a család konyhájában. Ahhoz, hogy ezek a kencék valóban hasznosak és minőségileg kifogástalanok legyenek, rengeteg külföldi szaksajtót, gyógynövényes könyveket bújt, egyszóval folyamatosan képezte magát. Olyan tudásra tett szert, amivel pár éven belül a szakma egyik meghatározó személyiségévé vált; számtalan tanfolyamot, továbbképzést tartott a kozmetikusoknak és egyre többen szerették és használták a kézzel készített termékeit, amelyeket évtizedekig, a családtagokat sokszor bevonva, a saját konyhájában állított elő.
Ilcsi néni fia, Ferenc, így emlékszik vissza: „1984-ben jutottunk el oda, hogy a krémek előállítása már nem működik a konyhaasztalon, és akkor megalakítottuk az „Ilcsi Szépítő Füvek” GMK-t, amiben a teljes család, egy vegyészmérnök, és édesanyámnak egy barátnője is benne volt.”
Növekedés és rendszerváltás
Molnár Dánielné családja ezután sem dőlt hátra. Sőt! Hét évig mindenki a főállása mellett tette bele a vállalkozásba a pénzt időt és energiát. „Akkor még fotósként dolgoztam, és a vállalkozásból nem vettünk ki pénzt, csak folyamatosan visszaforgattuk. Amit kerestünk, abból vettünk gépet, alkatrészt, vagy valami kiegészítőt. Hét év után aztán annyira sok lett a munka, hogy el kellett döntenem, hogy vagy fotózok, vagy ilcsizek, mert a kettő együtt már nem ment.” – mesélt erről az időszakról Ferenc. Ez már a rendszerváltás utáni Magyarország időszaka, 1992 környéke, mikor a növekvő forgalom mellett, a radikálisan megváltozott piaci szituációban is helyt kellett állnia az Ilcsinek. Elérhetővé váltak a külföldi nagy márkák termékei, kinyílt a világ, ugyanakkor az Ilcsi szilárdon tartotta magát, méghozzá azért, mert a ’90-es években még mindig különlegességnek számított azzal, hogy biokozmetikumot, illetve natúr kozmetikumot készítettek. „Volt egy nagyon híres illatkreátor, Judy Müller, akitől megkérdezték egy interjúban, hogy mi a véleménye az Ilcsiről és azt nyilatkozta, hogy Ilcsi néni fantasztikus, csodálatos, de egyetlenegy baja van, hogy húsz évvel megelőzte a korát. Mert tényleg újító volt: olyan tézisei, kezelései, készítményei voltak, hogy amikor előjött vele, akkor kórusban értetlenkedett a szakma, de eltelt öt vagy tíz év, és kiderült, hogy neki van igaza” – emlékezik vissza Ferenc. Nem csak az Ilcsi összetevői különlegesek, de az értékesítési rendszerük is. A covidig ugyanis kizárólag professzionális piacon értékesítettek, ami azt jelentette, hogy a kozmetikusoknak adták a terméket, ők dolgoztak vele, és a diagnosztizálásuk és tanácsuk alapján a kozmetikusok értékesítették tovább a vendégeknek a krémeket, készítményeket otthoni használatra, kezelés folytatásaképpen. Ez a szisztéma olyannyira jól működött, hogy a kilencvenes években külföldön is el kezdték megteremteni.
Külföldi piacralépés
Először a környező országokban élő magyar közösségek segítségével a szlovákoknál, a románoknál, és a 2000-es évektől az Egyesült Államokban is piacra léptek. Jelenleg harmincöt országban van jelen az Ilcsi brand. „Van két speciális termékünk és azzal házalok a világban. Hogyha szimpla kozmetikummal mennék ki a nagyvilágba, szinte a nullával egyenlő, hogy bejutok bárhova is. Tehát érdemes egyedire törekedni, minőségben, megjelenésben, összetételben. Aki külföldre törekszik, próbáljon olyat nyújtani, ami a piacon nincs, vagy nagyon kevés van. Két irányban indulhat el, vagy tömegárut gyárt fillérekért, vagy pedig speciális terméket, jó áron. A kettő között szerintem csak halálra ítélt dologok találhatók. A középszerűség az életben mindig vakvágány. Középszerűnek nem szabad lenni sohasem” – mondja a külföldi piacralépésről Ferenc.
Covid kikényszerítette digitalizáció
A töretlen fejlődésnek a covid vetett gátat. „Darwinnak van egy mondása, hogy nem az marad életben, aki a legokosabb, nem az marad életben, aki a leggyorsabb, de az sem marad életben, aki a legerősebb, hanem az, aki a leggyorsabban alkalmazkodik a változásokhoz. Ezt mi tökéletesen megéltük a saját bőrünkön, mert amikor beütött a Covid, bezárták a kozmetikákat 6 hónapra. Hát kinek adok én el, hogyha zárva van a kozmetika? Egyszerűen ott álltunk egy kulcsra zárt piaccal. És akkor azonnal váltottunk, szó szerint egyik napról a másikra csináltunk egy webshopot. Ahhoz szoktam hasonlítani, hogy körülbelül úgy dolgoztunk, mintha a robogó autón kereket cseréltünk volna. Így az élet rákényszerített a digitalizációra: a professzionális kozmetikumok közül az Ilcsi volt az utolsó, akinek lett webshopja”- meséli Ferenc. Azóta van már lakossági és külön kozmetikusoknak szóló webshopjuk is, sőt már a lengyel piacon is jelen van e-kereskedőként. „Ahhoz szoktam hasonlítani az online fejlődésünket,” – folytatja Ferenc – „hogy összeraktunk egy hatos Golfot a Covid alatt, majd tettünk rá mindenféle spoilert, chiptuningoltuk, megfúrtuk a hengert, de egy idő után a Golf megadta magát és a működésképtelenség határára jutott. Akkor elhatároztunk egy nagyon nagy fejlesztést, ami irgalmatlan nehéz és kemény munka volt. Az ember még ki se heverte a Covidot, de tudtam nagyon jól, hogy bármi áron, de előre kell menekülni, mert ez így nem állapot. És akkor maradva az autós hasonlatnál csináltunk egy A8-as webáruházat, ami bőven bírja a terhelést, még bővíthető, fejleszthető, de emellé készítettünk új weboldalt is, továbbá a környezettudatosság jegyében formáltunk a csomagoláson, meg egy kicsit a dizájnon is frissítettünk”.
Ilcsi sikerfaktorok
Felmerül a kérdés, hogy mi az Ilcsi sikerének titka? Hogyan sikerült átvészelni a válságokat, rendszerek, generációk változását? Ferenc szerint első sorban az úttörő szerep a kulcs, hogy elsők voltak a piacon. Amikor pedig már egyre többen és többen sorakoztak fel körülöttük, akkor a minőségbe vetett hitük jelentette az extra előnyt. „Vesszőparipám, hogy a minőségből soha nem engedtünk. Van például egy sztár készítményünk a fekete szappan, aminek a sikerét négy magyarországi cég is megirigyelte. De a szappanfőzés melós és speciális technikája van és furfang is kell hozzá. Mi maradtunk a tradicionális készítésnél, addig a versenytársak a minél olcsóbb előállítási költségre törekedtek és árban is alánk tudtak ezáltal menni. Sok ember elcsábult, de a használat után egyértelmű lett számukra a minőségi deficit és újra mi lettünk az elsők” – mondja Ferenc. Ezen kívül még a közösségépítést, tájékoztatást emeli ki, mint fontos Ilcsis értékteremtést, ami versenyelőnyt biztosít számukra. „Most ősszel is elkezdek egy bemutató körutat, amit immár 35 éve csinálok, még az édesanyámmal kezdtem: én voltam a kifutó fiú mellette. 19 megyeszékhelyre megyünk el minden hétvégén, szombat-vasárnap és tartunk bemutatókat a kozmetikusoknak, akiknek igyekszünk átadni azt a tudást, ami az adott év újdonságaival, új készítményeivel és kezeléseivel kapcsolatos. Ma már olyan őrületes információtömeg van, de hogyha a vevőimet hitelesen és bizonyítottan korrektül tájékoztatom arról, hogy az, amit én csinálok első osztályú, maximális minőségű, akkor ezzel a bizalmat tudom építeni” – vázolja Ferenc.
Generációváltás kulisszatitkai
A legtöbb családi vállalkozásnál komoly kihívás a generációk közötti cégtulajdonosi átadás-átvétel. Ferenc 35 évig dolgozott együtt édesanyjával, aki tizenöt évi háttérmunka után engedte közel a döntésekhez. „Tizenöt évig egyetlen egy szót sem volt szabad mondanom, édesanyám mellett. Aztán volt egy receptúra fejlesztés, ahol minden bátorságomat összeszedtem és beleszóltam, hogy én ezt nem úgy csinálnám, ahogy ő gondolja. Először elhajtott, aztán tíz perc múlva visszahívott, utánanézett, és kiderült, hogy nekem volt igazam. Ekkor fogadott el és innentől kezdve tudtam egyre inkább beleszólni a fejlesztésekbe. Aztán telt múlt az idő és valamelyik kozmetikus egy eseményen viccből Ilcsi bácsinak szólított, és azontúl én lettem Ilcsi bácsi a szakmában. Ezt én nagyon megtisztelő dolognak tartom, mert úgy érzem, hogy elfogadott a szakma és manapság én is kapok olyan visszajelzéseket, mint annak idején édesanyám, hogy ha a Feri nem jön előadni, akkor el sem megyek”- összegez mosolyogva Molnár Ferenc, azaz Ilcsi bácsi.
Forrás: www.hellobiznisz.hu
Legutóbbi hozzászólások