Sok területen – köztük az építőiparban – elkényelmesedtek az emberek a folyamatos és nagy megrendelésállománynak köszönhetően, de egyszer csak szembejött a realitás Essősy Zsombor szerint. A Magyarok a Piacon Klub elnöke arról is beszélt a Világgazdaságnak, hogy a lakosság visszafogott költése mellett kell versenyképességet növelni, és naivitás lenne csakis az államtól vagy az Európai Uniótól segítséget várni.
„Az elmúlt három-négy évben a magyar kkv-k többsége kifejezetten jól teljesített, közülük is azok jártak a legjobban, akik előrelátók voltak, és már a Covid idején elkezdtek spórolni. A hazai vállalkozások ugyanis hozzászoktak a jóléthez, az olcsó hitelekhez és rezsihez, az élénk kereslethez.
Mos azonban olyan új tényezőkkel kellett megismerkedniük, mint a bizonytalanság és a kivárás.
Sok területen – köztük az építőiparban – elkényelmesedtek az emberek a folyamatos és nagy megrendelésállománynak köszönhetően, de egyszer csak szembejött a realitás. Tulajdonképpen ehhez, a visszafogott költéshez kell hozzászokni, alkalmazkodni, és naivitás lenne csak arra várni, hogy majd az állam vagy Európai Unió segít” – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub (Mapi) elnöke.
A szakember szerint az exportra termelő kis- és középvállalkozások eddig előnyt kovácsoltak a devizaárfolyamokból, az euró 434 forintos történelmi maximuma például nagyon is jól érintette őket:
Nemrégiben egy exportorientált gyár kijelentette, hogy nekik a 400 forintos euró lenne a legjobb. Ez marha jó, mert a belföldi turizmusban dolgozók meg az 500 forintos eurót szeretnék, az autókereskedők pedig a 300-ast!
Essősy rámutatott, hogy ezeknek a kkv-nak vissza kell venniük a kényelmességből és muszáj versenyképességet növelniük, mert 370–380 forintos eurónál a magyar munkavállalókért kevesebb pénzt kapnak, az országba importként érkező termékek pedig átlagosan 10 százalékkal olcsóbbak az övéiknél.
A hitelekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az állam nagyot húzott
az immár ezermilliárd forint keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, illetve a fennállása óta több mint 6100 milliárd forintot kifizető Széchenyi Kártya Max Plusszal,
hiszen a fix, legfeljebb 6 százalék körüli kamat (euróhitel esetében maximum 3,5 százalék) a beruházásban és likviditásban egyaránt segít.
A kezdeti pánikhangulat után a rezsikérdés normalizálódni látszik: „Az egyik balatoni vendéglátós ismerősöm az év elején még arról beszélt, hogy idén be kell majd zárnia. Azóta viszont olyannyira megváltozott a véleménye, hogy még most is működik, és igazából nem is megy rosszul neki, sőt még valamennyi rezsihozzájárulást is kap az államtól.”
Rengeteg magyar vállalkozás kap vissza nem térítendő rezsitámogatástA KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban vissza nem térítendő közvetlen támogatást igényelhetnek a feldolgozóipari társaságok 2022. október, november, december, valamint 2023. január, február, március havi, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások 2023. január, február, március havi energiaköltség-növekményének fedezésére. Ugyanebben a projektben energiahatékonysági beruházásra is van lehetőség, mégpedig 15 százalékos vissza nem térítendő támogatás formájában. Rengetegen jutottak pénzhez így, a Vali.hu-n elérhető dokumentum 77 oldalon keresztül sorolja azokat a cégeket, amelyek a néhány százezer forintos összegtől a több mint százmilliósig kaptak dotációt. |
„A túlfűtött keresletet követően a legnagyobb, legalább 30-40 százalékos rendelés-visszaesés az építőiparban tapasztalható, de éppenséggel említhetném az autóipart is, miután ott a kereskedők feltöltötték a készleteiket, csakhogy közben eltűntek a vevők a piacról. Ezekben a szektorokban lesz egy természetes lemorzsolódás az őszre, az elbocsátások mellett ráadásul sokan saját elhatározásukból is váltanak majd munkát” – jegyezte meg a Mapi első embere.
Essősy Zsombor kiemelte: a kezdő vállalkozásoknak minimalizálniuk kell a kockázatokat, és elsőként inkább az Excel-táblában részletesen felvezetniük a tervezett bevételeket, költségeket. „Talán megéri ezúttal több időt fektetni az előkészületekbe, jól átgondolni őket, kivárni egy kicsit, mert az év hátralevő részében nem várható változás pozitív irányba, 2024 elejétől azonban már felfutásra számítok.”
Cseh- és Németországgal nem tudunk versenyre kelni, de jelenleg a lengyel és román kkv-k is előttünk járnak a gazdasági szakértő szerint, aki hangsúlyozta, a termelésünk továbbra is Európába van beágyazódva, és a kontinentális kapcsolataink erősségéhez annak ellenére sem fér kétség, hogy egyre több itthon a kínai beruházás.
A hazai cégek legnagyobb kihívásai: extrém helyzet, méretarányosság, exportra lépés képességeA Világgazdaságnak nyilatkozó Szabados Richárd szerint nem igaz, hogy a nagyvállalatok kapják a támogatások többségét, 2020 és 2023 között a dotációk 77 százalékából például a kkv-k részesültek, az IFKA célja pedig az, hogy a vállalkozások számára a jövőben egy csatornán keresztül elérhetők legyenek a növekedési terveik megvalósítását segítő programok, szolgáltatások és támogatások. Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy véli elsősorban az energiaválságra kell reagálniuk a cégeknek, amely igazán extrém helyzet elé állította őket, csakhogy időközben olyan kérdések is felszínre törtek, mint a méretarányosság vagy az exportra lépés képessége. |
forrás: www.vg.hu
Legutóbbi hozzászólások