Két Klubtársunk is nyilatkozott az Indexnek a témában, Barta Attila, a Florin Zrt. vezérigazgatója és Vajda Attila, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatója.
 
Jelentős kihívást okoz a rezsiárak drasztikus emelkedése a hazai nagyvállalatoknak, amelyeknek a veszteségek mérséklése érdekében gyorsan kell lépniük, hiszen a versenyképességük megőrzése a tét. Nehezen látható, hogy mit hoz a jövő, amelyet az energiahatékonysági fejlesztések döntenek majd el, de hogy milyen stratégiát választanak a nagyok, arról az Index különböző szektorok képviselőit kérdezte.

Európát egy versenyképességi válság fenyegeti, és a jövő kihívásaiból azok a kontinensek jöhetnek ki jól, amelyek az energiahatékonyságot prioritásként kezelik – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szeptember végén a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén, erről bővebben az Index is írt.

A nagyok azonnal reagáltak

Ahogy a miniszter is jelezte, a helyzet gyors lépésekre ösztönzi a hazai nagyvállalatokat. Az élelmiszer-gazdaság legtöbb szereplőjéhez hasonlóan a Bonafarm Csoport számára is jelentős kihívást jelent az energiapiacon kialakult rendkívüli helyzet kezelése – közölte a vállalatcsoport az Index megkeresésére. 

A Bonafarm intézkedései három főcsoportba sorolhatók: egyrészt törekednek a felhasználható energiahordozók diverzifikálására. Ez előnyt jelentene abban az esetben, ha a piacon hiány alakulna ki valamelyik energiahordozóból vagy irreális szintre emelkednének az energiaárak, akkor alternatív megoldás segítségével folytatódhatna a termelés.

EZÉRT TÖBB TERÜLETEN A FÖLDGÁZ MELLETT MEGTEREMTETTÉK A PROPÁN-BUTÁN GÁZ VAGY A TÜZELŐOLAJ HASZNÁLATÁNAK LEHETŐSÉGÉT.

A vállalatcsoport igyekszik növelni a megújuló energiaforrások szerepét, elsősorban geotermikus és napenergia felhasználásához szükséges beruházásokat terveznek indítani a következő években. Az energiaválság miatt az új beruházásaiknál kiemelt figyelmet fordítanak már a tervezés során arra, hogy a termelés szerves részét képezzék az alternatív energiahordozók. Mindezeken túl kiemelten kezelik a tudatos energiafelhasználás kérdését a napi ügymenetek során. 

A környezettudatos üzemeltetési megoldások szerves részét képezik a SPAR Magyarország fenntarthatósági stratégiájának. Az áruházlánc az energiahatékonyságot célzó intézkedései között említette például azt, hogy átváltottak az új és a felújított áruházaknál a LED-lámpák használatára, földhőszivattyúkat kezdtek telepíteni, továbbá elindították az épületek hőszigetelését is. Bevezették a transzkritikus szén-dioxid hűtéstechnikai rendszerek alkalmazását, amelyekkel a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság is foglalkozik.

ELKEZDTEK INTELLIGENS ÉPÜLETÜZEMELTETÉSI SZOFTVERT HASZNÁLNI, AMELY A BELSŐ HŐMÉRSÉKLET AUTOMATIKUS SZABÁLYOZÁSÁBAN JÁTSZIK SZEREPET.

Kifejezetten ügyelnek a világítás, a gépek és a légcserélő rendszerek ki- vagy lekapcsolására, ha azok használaton kívül vannak. Az elektromos autótöltő állomásokon kívül már két helyen is napelemek biztosítják az épületek áramellátását, ezeket a rendszereket folyamatosan bővítik.

A stratégiai iparágak is kapcsoltak

Florin Zrt. neve a koronavírus-járvány idején vált sokak számára ismertté. A szegedi vállalat ugyanis kulcsszereplője a hazai fertőtlenítőtermékek előállításának, emellett viszont háztartási tisztítószert és testápolási cikkeket is gyárt. 

Barta Attila, a vállalat vezetője az Indexnek kiemelte:

Az energiaárak esetében kialakult helyzet a Florin Zrt.-t jelentősen érinti, ezért kénytelenek vagyunk olykor érdemben árat emelni. A beszállítói láncban ugyanis különböző mértékben, de minden partnerünk árat emel, amely az energiaárak növekedésére vezethető vissza. Ennek mértéke olykor 30-50 százalék, ám nem ritka, a 100 százalék, vagy efölötti drágulás sem. Energiaintenzívebb termelést folytató cégeknél érthetően ez az arány magasabb. Míg korábban az energiaárak a termékek fogyasztói árának kialakításában a kerekítési tényezőt jelentették, addig mára döntő fontosságúvá vált. 

Hangsúlyozta, hogy a Florin kénytelen egyes esetekben a bérgyártás lehetőségét is vizsgálni, olyan országokban, ahol az energiakrízis kevésbé vált az életben maradás tárgyává. Jelenleg a gazdaságosabb, kedvezőbb árú termékek, termékcsaládok előállítását helyezik a fókuszba. A kereslet élénkült a kisebb kiszerelésű termékek irányába, ezért 50-100 milliliteres termékeket is készítenek.

BORZASZTÓAN NEHÉZ ÜZLETI TERVEKET KÉSZÍTENI, DE AZ LÁTHATÓ, HOGY MINDEN LEHETŐSÉGET MEG KELL RAGADNI.

„Az elmúlt időszakban olyan beruházásokat hajtottunk végre, amelyek lehetővé tették, hogy olcsóbban tudjunk termelni. Technikai adottságaink maximális szintjére növeltük a napelemparkunkat. A környezetterhelésünk csökkentése érdekében flakonok gyártásába kezdtünk. Emellett környékbeli cégektől igyekszünk a szükséges alapanyagokat beszerezni” – ismertette a Florin vezérigazgatója, aki szerint a fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a gyártási költségek mérsékléséhez és a hatékonyságuk érdemi javulásához. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ezen intézkedések csak részben képesek a beszállítóik áremelésének a tompítására.

Negatívan hat az energiaárak emelkedése a Vajda-Papír Kft. eredményeire. A toalett- és egyéb higiéniás termékeket gyártó cég termelési költségei tavaly szeptember óta több mint 100 százalékkal nőttek csak az energia és a beépülő anyagok árváltozása miatt. 

A cégcsoport dunaföldvári üzemének első ütemű fejlesztésénél is kiemelt szempont volt az energiatakarékos megoldások alkalmazása, a környezet védelme, ám a zöldkötvény-kibocsátásból finanszírozott második ütem ennél is „zöldebb” megoldásokat eredményezett. Komolyan építettünk a megújuló energiára 

– tudatta Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója, aki kiemelte, hogy a vállalat budapesti üzemében 100 százalékban megújuló energiaforrásból származó villamos energiát használnak. A gyártás során is törekednek az energiatakarékosságra: egy tonna alappapírt akár 26 százalékkal kevesebb villamos energiával és 70 százalékkal kevesebb vízfelhasználással állítanak elő, mint a korábbi technológiával működő átlagos papírüzemek. 

Terveik szerint 2023-re kizárólag megújuló energia használatával működnek majd. A szállításhoz kapcsolódó energiafogyasztást folyamatosan csökkentik az alappapír helyi előállításával, valamint az energiafogyasztást kevesebb mint 2800 kilowattóra/tonnára csökkentik a termelt papírmennyiségre vetítve.

Nagy Márton szerint egy dolog a kérdés

A gazdaságfejlesztési miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió nem foglalkozik kellőképpen a vállalt energiahatékonysági kérdésekkel és „hagyja, hogy a vállalatok magukat mentsék meg”. Egyik előadásában leszögezte, Európa úgy érkezik meg az energiaválságba, hogyha a versenyképességi mutatói kifejezetten „messze kullognak” más térségektől.

Nagy Márton úgy fogalmazott: „Európa versenyképessége ramaty”, így az energiaválság földhöz fogja vágni a kontinenst. A miniszter egyebek mellett emlékeztetett arra, hogyha az amerikai inflációt hasonlítjuk össze az európaival, akkor azt látjuk, hogy az előbbit nem az energiaárak hajtják, ellenben az utóbbival – a vén kontinensen a gázárak nagyjából tízszer akkorák, mint az Atlanti-óceán nyugati oldalán.

A miniszter szerint minél kevesebb energiaintenzív iparág kell egy országnak ahhoz, hogy versenyképessége növekedni tudjon. Egyegységnyi készterméket vagy szolgáltatást a lehető legalacsonyabb mennyiségű energiával kell előállítani. Ott, ahol ez az átállás – vagy akár optimalizálás – nem teljesül, ott „komplett iparágak fognak megszűnni”.

Forrás: Index.hu

X