Érdemes lenne újragondolni a Ginop Plusz peremfeltételeit az októberi folytatásra, hétfő reggel ugyanis negyedóráig sem volt nyitva a pályázati ablak. Nemzetgazdasági érdek, hogy ne a leggyorsabbak, hanem a legversenyképesebbek jussanak támogatáshoz.
Ahogyan az várható volt, a Ginop Plusz 1.2.1 esetében negyedóráig sem volt nyitva a pályázati ablak, megismétlődött az, amit a Versenyképesség növelő támogatási program (VNT) tavaly szeptemberi és novemberi körénél tapasztaltunk – jelezte a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, aki a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója is egyben. Úgy látja, nem növelte érezhetően a mozgásteret az a megoldás, hogy a 100 milliárd forintos keretnél 30 százalékos túligénylést engedélyezett a rendszer, ezáltal 130 milliárdnál automatikusan nyomták meg a stopgombot.
A kereslet és a kínálat közti szakadéknyi különbséget azzal jellemezte a szakember, hogy 400-500 milliárd forintnyi beruházási, fejlesztési igény is van a kis- és középvállalkozások részéről, vagyis a mostani keret négy-ötszörösét is leigényelték volna.
Meglehetősen visszás Essősy Zsombor szerint, hogy azé a támogatás, akinek gyorsabb a keze a billentyűzeten, nagyobb a szerencséje, akár a lottózóban, hétfőn a beküldés sokaknak a minisztériumi informatikai rendszer leterheltsége miatt nem sikerült.
Meglátása szerint érdemes volna a következő, októberi benyújtási szakasz előtt megfontolni, hogyan lehetne a hatékonyabb, versenyképesebb vállalati fejlesztéseket előnyben részesíteni. Megoldása lehetne a mostani problémának, ha a magasabb objektív pontszámú projektek kapnak támogatást, mert míg ebben a körben akár a 100-ból 40 ponttal is forráshoz juthattak, addig egy pontokat alapul vevő rendszerben alighanem 60-70 pont felett lehetne csak labdába rúgni. Ehhez viszont az kell, hogy ne 10-15 percig lehessen beadni a támogatói kérelmeket, hanem egy hétig. Mivel az értékelés számos eleme automatizált, ez nem is feltétlenül növelné meg nagymértékben az adminisztrációt. A MAPI-vezér szerint a következő körre szánt 50 milliárd forint is meglehetősen kevés lesz, érdemes lenne akár a három-négyszeresére is emelni a keretet, akár máshonnan átcsoportosítani.
A Ginop Plusz 1.2.1-es források iránti extrém keresletet az is fűtötte, hogy a termelő-gyártó iparvállalatok mellett ezúttal a kereskedők is felsorakozhattak a startmező előtt. Essősy Zsombor elmondása szerint kiemelkedő volt az érdeklődés az autóipari beszállítók mellett a fém-, műanyag- és faipari vállalkozások részéről, de volt jó néhány jelentkező a gyógyszergyártásból és a feldolgozóipar számos alágából. A szakember rávilágított, hogy a fejlesztéspolitikai rendszer által kikényszerített versenyfutás után több ezer vállalkozás csalódott. Pályázati tanácsadói, projektmenedzseri oldalról pedig az a piaci szereplő, amely az általa kezelt kérelmek 60-70 százalékát át tudta préselni a rendszeren, az már sikeresnek mondható, de van tudomása olyanokról is, akik csak az általuk menedzselt pályázatok felével vagy csupán harmadával tudtak zöld ágra vergődni.
A hétből négy régióban, ezáltal a 19-ből 12 megyében 70 százalékos támogatási intenzitás érhető el a fejlesztési projektekhez, s ez önmagában garancia volt a tömeges keresletre. Bár Budapest ebből a körből is kimaradt, Pest megye nem, a központi régió fejlettebb, illetve fejletlenebb részein a beruházások 45, illetve 55 százaléka mögött állhat támogatás. Továbbá a Közép- és Nyugat-Dunántúlon is 55 százalék az irányadó, mindenütt másutt (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) 70 százalék. Mivel a projektek 70 százaléka ingatlanberuházás is lehet, a kkv-szektor számtalan szereplője tervezett csarnoképítést, emellett pedig a nagy értékű termelő-gyártó berendezések is slágernek számítottak. Mivel az értékelési szempontok között 10-10 pont jár a tanácsadásra, képzésre, illetve a megújuló energia használatára is, ezért előzetesen számottevő aktivitást várt ezeken a területeken a piac.
Forrás: Világgazdaság
Legutóbbi hozzászólások