A jó makett megmutatja, ha az építészeti tervvel probléma van.
Innovációval párosulva a külföldi piac is nyitva áll a magyar makettkészítők előtt.
Míg Magyarországon főleg reprezentációs célból használják az építészeti maketteket, külföldön a pályázatok és a tervezési folyamat kiemelt elemeiként. Európa számos országában intézményes keretek között tanítják a makettező szakmát, nálunk csupán az építészeti oktatás kevésbé hangsúlyos része a képzés. Pedig innovációval és kutatás-fejlesztéssel párosulva akár a külföldi piac is nyitva áll a magyar makettkészítők előtt.
Az építészetben bármennyire terjednek a digitális megoldások, még mindig a fizikai makett az, ami a legtöbb tervezési problémára fel tudja hívni a figyelmet, ötleteket és választ tud adni megoldhatatlannak tűnő kérdésekre. Nem véletlen tehát, hogy számos, világszinten jegyzett építészirodában – Herzog & de Meuron, Renzo Piano Building Workshop, BIG, Peter Zumthor – a tervezési folyamatot végigköveti a munkaközi makettek készítése.
Svájcban pedig szinte minden kisvárosban akad egy makettezéssel foglalkozó cég, hiszen ott a legkisebb pályázatnál is környezeti makettbe kell beilleszteni a tervet, így azonnal látható, hogy a tervezett épület miként illeszkedik a környezetbe, a városrészbe.
„A nagy városépítészeti és ingatlanfejlesztési pályázatokat is úgy szokták lebonyolítani, hogy a környező városrészt vagy területet megmakettezik gipszöntvényből, a tervezési területet pedig üresen hagyják – magyarázza Csizmazia Géza építész, a Limes Model ügyvezetője, akinek cége hazánkban piacvezető a makettezésben. – Minden pályázónak a környezeti makettbe beilleszthető módon kell elkészítenie a saját tervét, így mindenki azonos módon tudja bemutatni az elképzeléseit. Nagyon szemléletes, hogy ugyanarra a környezetre ki, hogyan reagál. Ideálisan egy tervezési folyamatnak úgy kellene történnie, hogy a rajzok, a számítógépes virtuális platform és a munkaközi makettezés párhuzamosan haladjon. Ahogy fejlődik a terv, úgy fejlődik a makett is, egyre összetettebb és részletesebb megoldások készülnek. A digitális tervezéssel szemben egy fizikai maketten minden egyszerre látható, ezért is lehet kijózanító. Mindig megmutatja, ha valami nem jó. Magyarországon azonban leginkább a végponton készülnek makettek reprezentációs célból, nem is a tervezők, hanem az ingatlanfejlesztők megbízásából.”
A fizikai modellezés évszázadok óta az építészeti oktatás és gyakorlat alapeleme, a külföldi iskolákkal ellentétben azonban Magyarországon inkább egyfajta kötelező elemként tekintenek ezekre az órákra, és a gyakorló építészek sem feltétlen használják a munkaközi maketteket. Az oktatásban és a szakmában is szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy ez az ágazat és szakma megfelelő helyzetbe kerüljön itthon. A makett ugyanis egyszerre lehet prémium termék és a munkát segítő gyakorlati eszköz.
A makettek gyakorlati szerepét emelte ki az Octogonnak Bordás Péter, a BORD Építész Stúdió vezetője az általunk nemrég publikált MotoGP-pályával kapcsolatban. Mint mondta, a szokatlan arányok, a 800 méter hosszú főépület kedvéért építettek egy maketett, ugyanis a látványterveken nem jöttek át igazán az építmény jellegzetességei. „A makett kettő centi széles, 15 milliméter magas, és egy méter hosszú lett” – árulta el az építész, megjegyezve, hogy az építészeti gesztusok nem jöttek át a főutca végének perspektívájából készült látványterveken (a Bordás Péterrel készült interjút később közöljük teljes egészében – a szerk).
Hazánkban jelenleg tíznél is kevesebb makettező cég van, jellemzően egy-három fős mikrovállalkozások, csupán a Limes az, amelyik tíznél is több alkalmazottat el tud látni folyamatosan munkával. Pedig a makettezés az innováció egyik folyamatos terepe lehet, a megfelelő anyagok, technikák, megoldások kutatása valódi kreatívipari tevékenységgé emeli a munkát.
„Javarészt reprezentációs makettek készítésével foglalkozunk, az építőipar mellett más területeken is. Eddig négyszáznál is több makettet készítettünk. A magyarországi projektek – többek között irodák, lakóingatlanok, ipari létesítmények, számos kiemelt jelentőségű fejlesztés, mint a Budai Vár, a Liget Budapest, a Galvani-híd, a Puskás Ferenc Stadion – mellett orosz, francia, német, osztrák, svájci, ciprusi, de még Etiópiához kötődő megbízásunk is volt. Egyfajta kortárs műalkotásként tekintek a saját munkáinkra, semmiképpen sem ipari termékként. Azt szoktam mondani, alkalmazott művészek vagyunk” – emeli ki Csizmazia Géza.
Forrás: octogon.hu
Legutóbbi hozzászólások