Pálfi Imre, a Cargoport Kft. ügyvezető igazgatója tavaly decemberben vette át a NiT Hungary elnökségének javaslata alapján az Év vállalkozója-díjat Varga Mihály pénzügyminisztertől és Tolnay Gábortól, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökétől. A kecskeméti cégvezetőt a fuvarozásban és a logisztikában elért kiemelkedő eredményei, valamint jelentős közéleti tevékenysége elismeréseként tüntették ki.

– Mire gondolt akkor, amikor a díjátadáson kimondták az Ön nevét?

– Nagyon meglepett a jelölés, és óriási megtiszteltetés, hogy az Év vállalkozójának választottak. A díj átadása előtt néhány héttel kaptam meg a meghívót. Maga a díjátadó egy nagyon magas színvonalú rendezvény volt, és sokáig emlékezetes marad számomra. Hogy mit éreztem a díj átvételekor, nehéz szavakba foglalni. Úgy tudnám leírni, hogy tettem a dolgomat, mint a mindennapi munkában, és arra összpontosítottam, hogy minden tökéletes legyen. Magát az elismerést egy olyan kétoldalú érzésként tudnám jellemezni, hogy voltak, akik a díj átadása előtt és voltak, akik a díj átadása után gondoltak rám. A NiT Hungary elnöksége jelölt az Év vállalkozója-díjra, ők azok, akik előtte gondoltak rám, és ezúton is köszönöm a jelölést. Nagyon sok visszajelzést, gratulációt kaptam a díj átadását követően barátoktól, ismerősöktől és fuvarozó kollégáktól. Úgy gondolom, ez a rangos kitüntetés egy közös munkával elért siker, és osztozom benne a munkatársaimmal.

– Milyen felelősséggel jár egy ilyen díj?

– A díjátadás előtti háttérmunka, mint később tudomásomra jutott, már fél éve folyt, és a jelölésben szerepet játszott a cégünk társadalmi szerepvállalása. Több olyan szervezetnek is tagjai és támogatói vagyunk, amelyekkel a CSR tevékenységünk kapcsán a felelős működés vagy felelősség elengedhetetlen. Példaképpen említem, hogy tavaly a cégünk csatlakozott a Bács-Kiskun Megyei Balesetmegelőzési Bizottsághoz; aktív együttműködést folytatunk baleset-megelőzési területen, illetve a közlekedési kultúra fejlesztése kapcsán. Év végén a Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei szervezetét támogattuk együttműködési megállapodás keretében. Idén márciusban kulturális együttműködési megállapodást kötünk a kecskeméti Katona József Nemzeti Színházzal. A NiT Hungaryben Bács-Kiskun megyei küldött vagyok, ami szintén felelős, transzparens hátteret kíván.

– 2003-ban vásárolta meg Tasi Zsolttal az első teherautóját. Milyen tervekkel vágott bele 17 évvel ezelőtt az árufuvarozásba?

– A teherautók és a fuvaros szakma már gyerekkoromban is érdekelt. 2003-ban üzlettársammal, Tasi Zsolttal úgy döntöttünk, hogy saját vállalkozásba kezdünk, és vásároltunk egy 7,5 tonnás teherautót, amit édesapám vezetett. A terv az volt, hogy mindennap legyen munkánk és guruljon a kocsi. Ez nem volt egy nagy ívű koncepció, de mentségére szóljon, ma már 17 éves. Ami a fejemben volt, azt nem tervnek, inkább víziónak nevezném. Egyszerűen élt bennem egy kép arról, hogyan képzelem el a céget 10 év múlva. Szerencsésnek mondhatom magunkat, mert ennek a víziónak a nagyrésze megvalósult. Persze az út nem volt ilyen egyszerű és könnyű, rengeteg munka, tanulás és nehézség tette emlékezetessé az első 10 évet. Olyan céget vizionáltam, ami egységes flottával rendelkezik, egy jó branddel, kecskeméti telephellyel, és komplex logisztikai szolgáltatást nyújt ügyfeleinek.

– 2008-ban indították el a saját csomagolási és technológiai eljárásukat. Miben különbözött ez akkor a piac többi megoldásaitól?

– 2008–2009 nagyon impulzív évek voltak cégünk életében, amellett, hogy egy válság sújtotta környezetben kellett működnünk. Az egyik mezőgazdasági inputokat – növényvédő szereket, műtrágyát, vetőmagokat – forgalmazó és gyártó megbízónk azzal az igénnyel fordult hozzánk, hogy oldjunk meg egy kikötői csomagolási feladatot. Az elvárás az volt, hogy 1000 tonna granulált ömlesztett terméket 16 óra alatt folyami uszályból csomagoljunk 700 kg-os zsákokba és ezt szállítsuk el a vevőikhez 24 órán belül. Erre a feladatra kellett gyártanunk egy csomagológépet, amit szabadalmi oltalom alá helyeztünk, és végül egy komplex csomagolási eljárási és technológiai szabadalom lett belőle. Ez a szerkezet egyedülálló megoldás volt a termelékenység és kapacitás tekintetében. Megbízóink jelentős logisztikai költségeket tudtak megtakarítani a direkt vevőhöz történő szállítás kapcsán. A gönyűi és dunaújvárosi kikötői csomagolásunk évente elérte a 30–35 ezer tonna mennyiséget, és a fuvarfeladataink intenzitása és mennyisége is növekedett.

– 2011-ben Cargoport névre változott a cég neve. Miért volt szükség erre a lépésre?

– A csomagolási szabadalom, a megnövekedett áruforgalom és a kiállási készség javítása érdekében 2008-ban kezdtük fejleszteni a saját járműparkunkat. Abban az évben vásároltuk meg az első nyerges vontatónkat, amit további három követett. Ekkor döntöttem úgy, hogy a régi nevet egy új, a szállítmányozási és logisztikai tevékenységre jobban utaló névre cseréljük. Így született meg a Cargoport Szállítmányozási és Logisztikai Kft.; természetesen csak a név változott, az adószámunk maradt a régi. Az új járművekhez és cégnévhez elkezdtünk egy arculattervezést és márkaépítést, amivel 2011-ben a Magyar Formatervezési Díj pályázaton elnyertük a vizuális kommunikáció kategória díját. Az arculatot Borzák Márton tervezte, akit Kecskeméten ismertem meg, de azóta már Koppenhágában dolgozik tervezőgrafikusként.

– Mekkora a járműflotta, és mely iparágakból kerülnek ki az ügyfeleik?

– Jelenleg 25 db egységesen 40 tonna össztömegű, 13,6-os ponyvás és 2 db 40 tonnás, 13,6-os hűtős szerelvénnyel rendelkezünk. Iparági bontásban a legnagyobb vevőink az élelmiszeripar, gépipar és agrárszektor szereplői, de szállítunk vegyipari, építőipari, autóipari és papíripari cégek megbízásából is. A flotta fejlesztése terén nagy jövőt látunk az automatizált vagy részben önvezető járművekben, amivel még hatékonyabb megoldásokat kínálhatunk ügyfeleinknek. Ha lehet, úttörők leszünk benne, az elsők között fogjuk kipróbálni és alkalmazni ezeket a megoldásokat. Úgy gondolom, a mai felgyorsult világban a flexibilitás nagyon fontos: változni kell, haladni a technológiákkal, mert ha nem változunk és alkalmazkodunk, akkor nem fogjuk érteni, mi történik körülöttünk.

– Milyen kihívásokkal néz szembe jelenleg a hazai közúti árufuvarozás?

– A magyar közúti árufuvarozást idén érezhetően érinti a lassuló világgazdasági növekedés, az évek óta fennálló gépkocsivezető-hiány és az egyre szigorodó szabályozási környezet, vagyis az európai uniós Mobilitási Csomag. Ezek a kihívások az eredményességre és fuvardíjakra gyakorolnak negatív hatást. A fuvarozóknak a következő években komoly piaci átrendeződéssel kell számolniuk. Sajnos az említett hatások az önköltség közeli díjakon való fuvarozásra ösztönzik a vállalkozásokat, miközben az összes költségoptimalizálási lehetőséget kihasználják. Véleményem szerint a következő években a magas ágazati kitettség és a generációváltás hatása kapcsán bizonyos piacok felszabadulhatnak, teret engedve akvirálási vagy együttműködési lehetőségeknek.

– És a logisztika…?

– A logisztikai szektorban szintén érezhető a kitettség, de talán több lehetőség van a hatékonyságnövelésre és optimalizálásra. A fogyasztók igényeinek kielégítésére, valamint a gyorsabb és rugalmasabb logisztikára soha nem volt akkora igény, mint most. A megnövekedett vevői elvárások az ellátási lánc minden részét érintik. A digitalizáció és automatizálás a logisztikai/raktározási folyamatokban gyorsabban és nagyobb hatékonysággal megvalósítható, mint a közúti árufuvarozásban. Néhány példa a logisztikai trendekre: rugalmas logisztika, zöld logisztika, robotizált folyamatok, drónok és okos szemüvegek integrálása, együttműködő ellátási láncok.

– Mennyire érzi meg a saját bőrén a Cargoport a sofőrhiányt?

– A gépkocsivezető-hiánynak ténylegesen csak egy része hiány, a másik része a fluktuációból adódó kiesés. Felgyorsult és információval telített világunkban nagyon sok információ éri a gépkocsivezetőket. Többek között ez az információáradat is hozzájárul a gépkocsivezetők vándorlásához, egyik munkahelyről a másikra. Cégünk idén csatlakozott az OFA-programhoz, és hamarosan egy kecskeméti képzőközponttal megállapodást kötünk a gépkocsivezetők képzése és utánpótlása érdekében. Tavaly elkezdtünk egy munkáltatói márkaépítést, amelynek keretében nagy hangsúlyt fektetünk a belső kommunikációra, a kollégáktól kapott információkra, véleményekre és nyilvános megjelenésekre. Cégünknél mára már nem a hiány, sokkal inkább a kollégák megtartása van fókuszban. Azt gondolom, nem elegendő az oktatási rendszertől várni a megoldást, a fuvarozóvállalkozásoknak is tenniük kell azért, hogy a gépkocsivezető-hiány kezelhető legyen.

Forrás: https://www.kozlekedesvilag.hu/hir/kozut/cargoport/?fbclid=IwAR1ICBd5xeM4Tgt9HpKsS-YIdWMGlhX8CsfKWIDucUgSK-jPsZNLKnXo-og

X