Április elején klubtagjaink az MNB szakértőivel konzultálhattak a jegybank közelmúltban publikált 330 pontból álló versenyképességi programjáról. A 12 kulcsterületet lefedő Versenyképességi program célja a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának támogatása, melyben többek között kulcsszerepet játszik a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok termelékenységének bővülése, a méretgazdasági előnyök kihasználása és külföldi piacokon való aktív részvétel ösztönzése. Baksay Gergely és Balatoni András előadását egy hosszú és tartalmas párbeszéd kísérte klubelnökünk, Essősy Zsombor moderálásával.
Az előadás bevezetőjében elhangzott, hogy a magyar gazdaságot a 2010 utáni reformoknak köszönhetően stabil fundamentumok jellemzik, megvalósult a fiskális, a monetáris és a növekedési fordulat is, a gazdasági egyensúly mellett újraindult felzárkózás fenntartható biztosításához azonban a versenyképesség célzott javítására is szükség van. A korábbi években megkezdett versenyképességi műhelymunka folytatásaként egy átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank, amely javaslatok végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történő felzárkózását.
A központi bank ezúttal hazánk versenyképességének olyan dimenzióit is mélyebb elemzés alá vonta, amelyekre a jegybankok hagyományos makrogazdasági elemzései kevésbé fókuszálnak, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok szempontjából. A program kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank törvényi mandátumával összhangban a Kormány munkáját támogatandóan került sor.
A magyar gazdaság felzárkózása akkor lehet eredményes, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet. Ennek révén 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke.
A javaslatok mögött az a felismerés húzódik, hogy a nemzetgazdaság jelentős növekedési tartalékokat rejt, amelyek hatékony kiaknázása tartósan magasabb gazdasági növekedést eredményezhet. Ennek egyik legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok termelékenységének bővülése, a méretgazdasági előnyök kihasználása és külföldi piacokon való aktív részvétel ösztönzése.
Magyarországon a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a munkavállalók 70 százalékát, és ezek a cégek termelik meg a hozzáadott érték nagyjából felét, a termelékenységük csak a harmada a nagyvállalatokénak. Ezért ennek a növelésére lenne szükség a jegybank szerint, amit a beruházások és a mérethatékonyság növelésén, valamint az innovációs kapacitások erősítésén keresztül lehetne elérni. Az még a kkv-szektoron belül egy külön probléma, hogy túl magas a mikro- és kisvállalatok aránya a középvállalatokéhoz képest, kkv-szektor konszolidálásával, összeolvadásokkal a mikro- vállalkozásokból kicsik, a kicsikből pedig közepesek lehetnének és így a mérethatékonyság javulás következtében önmagában termelékenység – növekedés generálódhat.
A hazai kis- és középvállalkozások tekintetében két fő célt határozott meg programjában a jegybank:
- évi 7 %.os termelékenységnövekedés és
- 000 új exportáló KKV 2030-ig.
A vállalatok növekedését a pénzügyi közvetítő rendszer a bankrendszer hatékonyságának javulásával és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülésével támogathatja. Magyarország legfontosabb nemzeti vagyona az itt élők tudása és képességei, ezért javaslataik kiterjednek az egészségi állapot javítására, a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekválallás támogatására is. Mindezek hátterében pedig hatékony állami működésnek kell meghúzódnia, amelyre a digitalizáció kihasználása ad lehetőséget. A javaslatok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésből indulnak ki.
Legutóbbi hozzászólások