Nemzeti érdek, hogy létrejöjjön egy erős, külföldi piacra is kilépő magyarországi középvállalkozói réteg Magyarországon — mondta a Magyar Nemzetnek Essősy Zsombor. A Magyarok a Piacon Klub elnöke jelezte: hazánkban mintegy 1500 középvállalkozás működik, ebből 300-500 cég az, amelyik nemzetközileg is versenyképes. Ezt a számot mindenképpen emelni kellene. Az előrelépéshez a generációváltás terén is bőven akad feladat.

– Ahhoz, hogy a magyar gazdaság minél kevésbé legyen kiszolgáltatva a multinacionális cégeknek, meg kell erősíteni a hazai tulajdonban lévő középvállalkozásokat – mondta a Magyar Nemzetnek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. A szervezet épp azért jött létre 2010-ben, hogy elmélyítse a magyar vállalkozói középréteg összetartozását. Ennek érdekében szerveznek például összejöveteleket, előadásokat, amelyeken fontos információkhoz juthatnak hozzá az érintettek.

– Magyarországon mintegy 1500 középvállalkozás működik. Ebből 300-500 cég az, amelyik nemzetközileg is versenyképes. Ezeknek komoly fejlesztési stratégiájuk van, innovatív termékeket állítanak elő, illetve keresett szolgáltatásokat biztosítanak – tudtuk meg a klub elnökétől. Ezek a társaságok főként az élelmiszer-, az autó- és a gyógyszeripar, valamint a logisztika területén tevékenykednek, ahol magas hozzáadott értéket állítanak elő.

Essősy Zsombor szerint tíz év alatt legalább meg kellene duplázni ezeknek a társaságoknak a számát. Pillanatnyilag azonban azzal a veszéllyel is szembe kell nézni, hogy a cégek egy része megszűnik vagy külföldi kézbe kerül. A középvállalkozások jelentős részének a tulajdonosa elmúlt hatvanéves. Van, aki megunta a vállalatvezetéssel járó nehézségeket, és kapóra jön neki egy kedvező ajánlat. Vagy ha mégis megtartja a céget, nem áldoz arra, hogy erősítsen annak versenyképességén. Ezért jelenthet megoldást a generációváltás, azonban ez korántsem magától értetődő. Főleg akkor, ha a vállalkozás működése nem átlátható.

– Miért venne át egy kaotikusan működő céget egy harmincas éveiben járó fiatal? – tette fel a kérdést Essősy Zsombor. Szerinte ezért mindenképpen rendbe kell tenni a belső folyamatokat. Ehhez külső szakértők, tanácsadók segítségét is érdemes igénybe venni. Ebben a multinacionális vállalatoknak nagyon jó gyakorlatuk van, ezt akár meg is lehet tanulni tőlük. A Magyarok a Piacon Klub elnöke kiemelte, hogy a hatékonyság javításával azt is elérhető, hogy egy 12–14 órás munkát nyolc óra alatt el lehessen végezni. A fiataloknak ugyanis nem csábító, ha nyolc óránál jóval többet kell dolgozniuk, ezért nagyon sok múlik a jó szervezettségen.

A generációváltás kérdésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi programja is kitér. Abban azt javasolják, hogy ha a vállalat vezetésében a fiatalabb korosztály átveszi az idősebb helyét, azt az állam támogassa kétéves osztalékadó-elengedéssel. A fiatal és női vállalkozóknak pedig kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségeket biztosítanának. Az MNB tanulmányában olvasható, hogy a generációváltás előtt állók a legtöbb esetben családon belül szeretnék tartani a cégüket. Problémát jelent azonban az is, hogy a fiatalok szakmailag nem tartják elég érdekesnek a folytatást vagy nem tartják elég jövedelmezőnek a tevékenységet. Az osztalékadó kétéves elengedése segíthetné azt, hog elindulhasson egy új termelési/értékesítési modell úgy, hogy az átmeneti időszakban ne csökkenjenek a tulajdonosi jövedelmek.

A fejlesztésekhez természetesen pénzre van szükség. A szakember ezért kedvezőnek tartaná, ha az állam egyedi kormánydöntéssel támogatná a középvállalkozásokat, ahogy ezt a multinacionális cégek esetében is megteszi. Essősy Zsombor szerint nemzeti érdek, hogy létrejöjjön egy erős, akár nemzetközi piacra is kilépő magyarországi középvállalkozói réteg.

Megjelenés: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/cegmentes-generaciovaltassal-5343407/

X