Idei első rendezvényünkön előadónk a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Nagy Márton volt. Az alelnök úr prezentációja során ismertette a Növekedési Hitelprogram bevezetésének okait, hátterét, múltbeli eredményeit majd pedig a 2019 elején 1000 milliárd forintos keretösszeggel elindított NHP fix elnevezésű konstrukció részleteit.

Az MNB által 2013. júniusában elindított Növekedési Hitelprogram fő célja a kkv – hitelpiac működésének helyreállítása és élénkítése, a pénzügyi stabilitás megteremtése és a gazdasági növekedés élénkítése volt. A program keretében közel 40 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben. A program hozzájárult a hitelezési fordulat bekövetkezéséhez: a korábban tapasztalt csökkenő trend megállását követően a kkv-hitelállomány 2015-től növekedést mutat, amelynek dinamikája 2018 második negyedévére már elérte az évi 15 százalékot.

Alelnök úr kifejtette, hogy az elmúlt évek tapasztalati alapján az egészséges hitelezés jegybanki elősegítése az NHP-hoz való, célzottabb formában történő visszatérés útján valósulhat meg, mivel ez a program tudott érdemben kedvező hatást gyakorolni mind a hitelezés volumenére, mind annak szerkezetére. Így a Monetáris Tanács döntése után a Magyar Nemzeti Bank 2019 elején elindította az NHP fix elnevezésű konstrukciót, amely 1000 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik, továbbá legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében megegyezik az NHP korábbi szakaszaival. Így az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább kkv-nak, új beruházások forint alapú finanszírozására. Az új konstrukcióval az MNB a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni, s a gyors piaci szemle után láthattuk, hogy gyakorlatilag már szinte minden banknál elérhető ez a fajta finanszírozási lehetőség.

Az interaktív párbeszéd során – melyet Essősy Zsombor klubelnök moderált, s Fábián Gergely ügyvezető igazgató (MNB) is becsatlakozott -, többek között szóba került az árfolyampolitika, az euró zóna, az infláció, a kamatlábak állandósulása, a bérnövekedés optimális mértéke, az export-import és az EUR árfolyam közötti összefüggések, valamint némi külgazdasági kitekintés is.