Számos kérdéssel és nem kevesebb kíváncsisággal érkeztek résztvevőink legutóbbi konzultációnkra. Vendégünk, Lepsényi István államtitkár úr, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -Szabályozásért Felelős államtitkára volt.
A kávéházi környezetben a szép eredményt elért vezetők komoly kérdéseket tettek fel. A versenyszférából érkező döntéshozó pedig szakmaiságról és céltudatosságról számot adó feleletet adott. Tekintsünk hát vissza az elhangzottakra.
Lepsényi államtitkár úr felvezetőjében megerősítette: „A Magyar Kormány számára kiemelten fontosak azok az eredmények, amelyeket az elmúlt évek során az ipar teljesítményének növekedésével sikerült elérni.
A hazai iparfejlesztési stratégiában, az Európai Unió újraiparosítási stratégiájával és célkitűzéseivel összhangban, 2020-ra azt a célt tűztük ki, hogy a magyar nemzeti összterméken belül a feldolgozóipari termelés a jelenlegi 23 %-ról 30%-ra emelkedjen.”
Célkitűzések:
Az iparstratégia olyan átfogó, és a fejlesztés fő irányait kijelölő program, amely:
• tovább erősíti a nemzeti ipart,
• épít az innováció erejére,
• segíti az új munkahelyek létrejöttét, és
• támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését, amelynek révén
• növekszik a magyar gazdaság válságállósága.
Mindehhez az kell, hogy modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete és elmozduljon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé, vagyis át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia.
A fejlesztések rendszere:
1. Az új technológiák, digitális technológiák felhasználása jelentősen hozzájárulhat a magas hozzáadott értékű tevékenységek növeléséhez. A kapcsolódó K+F tevékenység elvégzése és az eredmények hasznosítása során az egyetemi- és kutatóműhelyek jelentősége is erősíthető.
2. Az energia és anyaghatékonyság ösztönzése – megújuló energia használata, valamint az energiahatékonyságot szolgáló (pl. épületgépészeti) berendezések gyártása, amely az ország minél nagyobb fokú energiafüggetlenségének megteremtését szolgálja.
3. A területi egyenlőtlenségek feloldására kell törekedni, annak érdekében, hogy a hazánk egyes régióinak fejlettségi szintjei közötti jelentős különbségek mérséklődjenek.
4. A munkahelyteremtés ösztönzésének és a foglalkoztatás bővítésének jelentős a szerepe mind a magas, mind az alacsony hozzáadott értékű tevékenységek körében.
5. A hazai erőforrások hasznosítása során kiemelt fontosságú a hazai nyersanyag magas hozzáadott értékű hazai feldolgozása és a villamos energia fogyasztási szerkezetben minél egyenletesebb, folyamatos áramfelhasználási arányának növelése.
Az Irinyi Terv hét kiemelten fejlesztendő területet határoz meg. Ilyen a
– járműgyártás: ide tartozik a személygépjármű-, autóbusz-, kötött pályás járműgyártás.
– a specializált gép- és járműgyártás: ide tartozik az elektormobilitáshoz kapcsolódóan, az elektromos járműalkatrész-gyártás, de további ígéretes terület a 3D-nyomtatás, a nanotechnológia, illetve más új anyagok alkalmazása.
– az egészséggazdaság és a turizmus: Ide tartozik a gyógyszeripar, az orvosi berendezések és eszközök gyártása, illetve a gyógynövényipar fejlesztése.
– az élelmiszeripar, ahol fő cél a hazai élelmiszerek feldolgozottságának az emelése.
– a Zöldgazdaság-fejlesztése: ahová a megújuló energiák terjedését elősegítő hálózatok, a tárolókapacitás fejlesztése és az „intelligens” hálózatok kialakítása tartozik. A terület céljaihoz kapcsolódnak a Jedlik Ányos Terv egyes célkitűzései is.
– az infokommunikációs szektor, ahol a jövő útja az ipari digitalizáció lesz.
– a védelmi ipar fejlesztése, ahol cél az importfüggőség számottevő csökkentése a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek ellátásának biztosítása.Államtitkár úr beszámolójából az is kiderült, hogy nem lehet a régi módon ezt a célkitűzést megvalósítani. A tudomány, a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás és a szakoktatás a korábbinál jóval nagyobb jelentőséggel bír a fejlesztések vonatkozásában. Az uniós források újfajta felhasználására például versenypályáztatásra, komplex, vagy összekapcsolt pályázatok kiírására lesz szükség.
A források, támogatások rendszere részben egymásra épülő, részben egymást kiegészítő elemekből áll.
1. Egyrészt az uniós támogatási programokból. A 2014-2020 közötti időszakban a 12000 milliárd forint uniós forrás 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre szándékozik fordítani az intézményrendszer.
A mostani uniós költségvetési ciklusban ugyanakkor nem az az elsődleges cél, hogy az állam kihelyezze az uniós forrásokat, hanem az, hogy jól helyezze ki azokat.
2. Új eleme az iparfejlesztési támogatásoknak a nemzeti forrású nagyvállalati beruházási támogatás.
A 2015-ben indult új beruházás-támogatási programmal a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatokat kívánja a Minisztérium segíteni abban, hogy megőrizzék és erősítsék a már elért pozíciójukat.
A magyar költségvetés saját forrásaiból fedezi ezt a versenyképességet növelő programot, amely kiegészíti a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló uniós forrásokat.
3. Már meglévő, de továbbra is igen fontos eleme a támogatásoknak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások támogatása. A támogatási rendszer keretében fokozott figyelmet kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek fejlesztései az Irinyi Tervben meghatározott célok elérését szolgálják.
A 2014-2020-as tervezési időszakban a korábbi vissza nem térítendő támogatások hangsúlya mellett további támogatási formák is előtérbe kerülnek.
- A GINOP 8. prioritása a visszatérítendő forrásokat tartalmazza, a GINOP egyéb prioritásainak keretében a vissza nem térítendő konstrukciókat kiegészítő pénzügyi eszközök érhetők el.
- A GINOP 1. prioritásához kapcsolódó pénzügyi eszközökre összesen 213,5 Mrd Ft-os keretösszeg áll rendelkezésre, amely forrásból a kkv-k versenyképességének javítását szolgáló önálló hitel, továbbá pénzügyi eszközökkel kombinált vissza nem térítendő támogatások is igénybe vehetők majd.
- Vissza nem térítendő támogatások főleg a feldolgozó ipar támogatására (kapacitásbővítés), valamint a Szabad vállalkozási zónában működő KKV-k számára lesznek elérhetőek.
- Kombinált termékek (vissza nem térítendő támogatással kombinált pénzügyi eszköz) kiírása a további feldolgozóipari ágazatok számára (pl. építőipar, annex 1 terméket gyártó középvállalatok) várható 2016. folyamán.
- Pénzügyi eszközök (hitel, tőke és garancia): a KKV szektor egésze számára várhatóan 2016 nyarától lesz elérhető.
Legutóbbi hozzászólások