A szükségből kovácsolt erényt az egyedi gépalkatrészgyártásból több milliárdos vállalkozássá nőtt Borsodi Műhely Kft. A vállalat folyamatosan bővül, eddigi legnagyobb dobásuk a hőkezelő üzem létrehozása volt, ahol sokat számított számukra a CIB Bank finanszírozása. A ma már 220 embernek munkát adó családi cég sikeresen túl van a generációváltáson is – mondta lapunknak Horváthné Borsodi Mónika, a győri Borsodi Műhely Kft. ügyvezető igazgatója.

Domokos László, 2017. május 9. kedd, 08:00

 

– A Borsodi Műhely Kft. elődje 1981-ben indult. Hogyan jutottak el a családi házból a győri ipari parkig?

– A céget egyéni vállalkozóként édesapám indította el 36 éve, gépi forgácsolással kezdett el foglalkozni. Miután fiatal éveiben Kelet-Németországban dolgozott, az ottani munkastílus és szervezettség megtetszett neki, és egy hasonló munkahelyet szeretett volna kialakítani, ahol jól érzi magát. A családi házban indult vállalkozás ütemesen fejlődött, kezdetben főleg textilipari gépalkatrészek gyártásával foglalkozott. A cég 1993 óta főként az egyedi gépalkatrészgyártásra fókuszál – leginkább az autóipar számára. Bármilyen kopott vagy törött alkatrészt tudunk pótolni. Ezt az irányt alapvetően az 1992-es textilipari válságnak (a kínai import európai beengedése nyomán) köszönhetjük.


 A Borsodi Műhely mérföldkövei

ÉV – ESEMÉNY
1981  Alapítás
1992 Egyedi gépalkatrészgyártás megkezdése
1994 Opel hosszú távú partneri viszony indulása
1999 Második gyártóbázis kialakítása Kisújszálláson
2002 Új telephely a győri ipari parkban
2004 Szombathelyi telephely létrehozása
2008 Új beruházás: hőkezelés, anyagvizsgáló laboratórium
2014 Generációváltás a cégvezetésben
2016 Szombathelyen új üzemcsarnok építése, győri irodaépület bővítése
Forrás: cégközlés


Szintén akkoriban indult el az Opel-gyár Szentgotthárdon. A nagy gyártósorok jellegzetessége, hogy az alkatrészek a működés során elkopnak vagy törnek – ezt a néhány darabot viszont általában már nem az eredeti gyártóktól kérik be, hanem helyben keresnek megoldást. Erre a munkára kerestek az ottani mérnökök is valakit, mi pedig a Rába révén “kerültünk képbe”. A kapcsolat azóta is erős, 1999 óta pedig mi vagyunk az úgynevezett kopó-törő alkatrészek kizárólagos szállítója, öt cég közül nyertük el a megbízást.

Az opeles kapcsolatoknak is köszönhető, hogy a szombathelyi Epcos is a megbízónk lett. Még 2004-ben kértek fel bennünket, hogy – teljes kiszervezés nyomán – lássuk el az egész üzemet improduktív alkatrészekkel. E megbízás feltétele pedig az volt, hogy a teljes gépalkatrészgyártó üzemüket megvásároljuk és az embereket átvesszük, így indult el a szombathelyi üzemünk Borsodi Fémmegmunkáló Kft. néven – a telephely a napokban költözik új üzembe.

– Hogyan tudták finanszírozni a beruházásokat?

– A győri ipari parkba 2002-ben költöztünk be, majd öt év után már bővítenünk kellett: nőtt az üzem mérete és egy hőkezelő üzemet is kialakítottunk – akkoriban 860 millió forint volt az árbevételünk, míg a 2008 őszére elkészülő beruházás egymilliárd forintba került. A bővüléshez mindenképpen szükségünk volt egy jó bankra, akik támogatnak terveinkben. Így kerültünk kapcsolatba a CIB Bankkal, amellyel az évek során jó viszonyt alakítottunk ki, a pénzintézet többféle megoldását vettünk igénye. A bank számára fontos, hogy a cégünk folyamatosan nő, fejleszt és beruház, mi pedig nagyra értékeljük, hogy mindenben támogatnak minket.

– A győri bővítés időzítése utólag nem tűnik a legjobbnak.

– Igen, viszont számunkra a 2008 őszi hónapok soha nem látott munkamennyiséget hoztak, alig győztük a munkát – már csak emiatt is mellbevágó volt a 2009 eleji nagy visszaesés. A termékeink jellemzően raktárra mennek, így a piaci folyamatok néhány hónap késéssel jelentkeznek a számainkban. Sajnos volt olyan megrendelőnk, aki akkoriban átmenetileg csaknem teljesen visszavonta megrendeléseit.

A válság kezelése nem volt könnyű, mivel a válság 2009-es mélypontján a termelésünk 55 százalékkal esett vissza. Sokat számított, hogy a CIB Bank fizetési haladékot ajánlott, miközben a cégnek is jelentős tartalékai voltak. Számunkra a létszámleépítés nem igazán járható út, mivel az egyedi gyártáshoz jól képzett szakemberek – akik a szakma csúcsát jelentik – kellenek, akiket nehéz pótolni.

Utólag azt hiszem, hogy a válság jót is tett a cégünknek, mivel tudtunk időt szánni a működés átgondolására. Rájöttünk, hogy a hatékonyság növelésével csökkenthetjük költségeinket, így átszerveztük folyamatainkat, javult a szervezet és a munkastílus is. A 2010-es teljesítményünk pedig már felülmúlta a 2008-ast is.

– Mit mutatnak a tavalyi számok?

– Az árbevételünk a 2015-ös 2,3 milliárd forint után tavaly 2,6-2,7 milliárd forint lehetett, míg idén újabb öt százalékos növekedésre számítunk. Az adózott eredményünk pedig stabilan meghaladja a 200 millió forintot. A cég létszáma – a három telephelyen együtt – jelenleg 220 fő körül jár.

– Miért fontos a hőkezelési tevékenység?

– A hőkezelő üzem kialakítása fontos előrelépés volt. A cégnek ugyanis korábban már aláírásra váró szerződése volt a világ egyik legnagyobb repülőgépalkatrész-gyártójával. Az üzlet azonban végül meghiúsult, mert kiderült, Magyarországon nincs olyan hőkezelő üzem, amely alkalmas lenne a speciális feladatok elvégzésére.

A hőkezelés időközben gyakorlatilag önálló üzletággá nőtte ki magát. Ma már nyolc kemencével működünk, ahol a saját termékeink aránya tíz százalék alatti, viszont háromszáz kilométeres körből érkeznek a partnerek hőkezelésre váró termékei. Így a cég összes árbevételének ötödét-hatodát ma már a hőkezelés hozza.

Borsodi_Monika_cikk_kep_2

– Kik a Borsodi Műhely fő partnerei?

– Jellemzően autóipari megrendelőink vannak, akikkel már több éve működünk együtt sikeresen. Akikhez ugyanis bekerültünk, azoknál ott is tudtunk maradni – ez már csak azért is fontos, mert így a partnereinkkel együtt tudunk bővülni. Az egyedi készülék- és alkatrészgyártásnak fontos eleme, hogy közel kell lenni a vevőkhöz, mert nem mindig raktárra gyártunk, hanem olykor gyorsan kell pótolni az elromlott gépet, hogy ne álljon sokáig a gyártósor.

Számunkra bárki potenciális megbízó, akinek gépei, gyártósorai vannak – hiszen ezekben elkopnak és eltörnek az alkatrészek, illetve ezekhez folyamatosan kellenek mérő- és kiszolgáló készülékek. Ennek megfelelően próbálunk más iparágakban is megrendelésekhez jutni. Ilyen például a légi, űr- és a hadiipar, ahol folyamatosan van több, kisebb megbízásunk – jelenleg többek közt egy Airbus-beszállítótól. Emellett a gyógyszer- és az élelmiszeriparból is vannak megkereséseink.

– Hogy állnak az exporttal?

– Több cég európai beszállítói listáján is rajta vagyunk. Emellett hat éve elkezdtünk egyedi célgéptervezéssel és -gyártással is foglalkozni – ebben komoly exportlehetőségeket látunk. Ennek keretében tavaly szerelősorokat vittünk többek közt Szerbiába és Mexikóba is. E területen ma már 18 mérnököt foglalkoztatunk.

– Észak-dunántúli cégként mennyire érzik a mindennapokban a szakemberhiányt?

– A megfelelő szakemberek megtalálása és megtartása most számunkra az egyik legnagyobb probléma. Több oldalról próbálkozunk: a megfelelő bérszint (idén átlagosan 7 százalékkal emeltünk) mellett kulturált a munkakörnyezet, valamint fiatal az ügyvezetés, ami garantálja a hosszútávú, stabil munkahelyet.

– A vállalkozás 1996-ban lett kft., azóta ebben a formában, 100 százalékban családi tulajdonú cégként működik, a mai napig sok családtag és rokon dolgozik együtt. Hogy sikerült a generációváltás?

– Szüleink vitték a céget a kezdetektől fogva. Már a válság előtti években felmerült, hogy testvérem és én átvegyük a vezetést. Mindketten az iskoláink elvégzése óta a cégnél dolgozunk. A kérdés a válság miatt lekerült a napirendről, majd fokozatosan mindannyian barátkoztunk a gondolattal. Végül 2013-ban az öcsém és én együtt vettük át a cég vezetését, egy féléves “kísérleti” időszakot követően. A dolog azóta is sikeresen működik.

– Hol lesz a cég öt év múlva?

– A következő években is stabil növekedést tervezünk. Az üzletágakat szeretnénk önálló cégekként működtetni. A hőkezelő üzem pedig 2018-ban egy újonnan épülő, különálló csarnokba költözik.

Forrás: www.napi.hu