Emlékezetes találkozónak lehettünk részesei áprilisi klubunkon. Európa második, egyben a világ 6. legnagyobb higiéniai papírtermékeket gyártó cégének, a Sofidel S.P.A.-nak a vezetője, Luigi Lazzareschi, a Forest birodalmat felépítő, majd átalakító Bodrogai Ferenc, valamint a tradíciókat felelevenítő Hollóházi Porcelángyár első embere, Pál József voltak a Klub vendégei. Hosszútávú gondolkodásról, stratégiaalkotásról, döntésekről kérdezte a nap háziasszonya, Dr. Holló Márta a már sokat bizonyított vállalkozókat.
Üdítő érzés megtapasztalni egy világszinten is jegyzett cég vezetőjének konstruktív gondolkodását, emberi közvetlenségét. Lazzareschi úr megszólalásában többször hangsúlyozta a fenntarthatóság fontosságát. A világ erőforrásainak fogyatkozása komolyabb odafigyelésre ösztökéli a cégeket is. A Sofidel Csoport első emberének elmondása szerint a rendelkezésre álló forrásokkal való okosabb gazdálkodás hozzájárul a cég jobb teljesítményéhez, nem véletlen tehát az sem, hogy a fenntartható üzleti folyamatokra vezethető vissza a Sofidel 10 parancsolata. Ez a hozzáállás megtérülni látszik többek között költség, humán erőforrás és vevői oldalon egyaránt.
Luigi Lazzareschi hangsúlyozta, fontos, hogy boldogok legyünk attól, amit teszünk. Talán Olaszországban kicsit máshogy működnek a dolgok, mint az USA-ban, vagy Angliában, az olasz ember úgy szereti a cégét, mint a családját, az odatartozás-érzés nagyon erős. Lazzareschi szerencsésnek érzi magát, mert ugyan nagyon fiatalon került a céghez, de az édesapja társával egy bátor és tapasztalt szövetségest kapott, és a kapcsolat azóta is a kölcsöns bizalmon alapul. Ennek ellenére kiemelte, hogy egy jó szindikátusi szerződés fontos lehet, hogy a céget hosszú távon önjáróvá lehessen tenni, mindeközben egyébként az 5-600-ról 6000-re nőtt a munkatársaik száma. Ehhez változó vezetői attitűdre volt szükség, van, aki igényli a szorosabb emberfogást, van, aki kevésbé, viszont annyi bizonyos, hogy jó szándék nélkül nincs eredmény – teszi hozzá Lazzareschi.
Jószándékról és korrekt üzleti magatartásról tanúskodik az a kapcsolat is, ami Luigi Lazzareschit és Bodrogai Ferencet köti össze. A Sofidel sokáig „udvarolt” mire elnyerhette a Forest márkanevet, s vele a mögé tartozó lakossági üzletágat. Bodrogai Ferenc szerint ez a helyzet sokban hasonlít ahhoz, mint amikor a menyasszonyt felkészítik arra, hogy elnyerhesse a vőlegény tetszését, azaz megbízható, stabil partner legyen.
Az első megkeresésnél nem voltunk még felkészülve egy ilyen üzletre. Sokat láttam a szakmából, sokat tanultam másoktól, azt gondolom tőlem is tanultak, tehát nagyjából be tudtuk mérni a lehetőségeket, miután az egész európai piac összes iparági szereplőjével körülbelül 20 éve kapcsolatban voltunk. A lakossági üzletág értékesítésének gondolata ezek alapján viszonylag korán, 13-14 évvel ezelőtt fogalmazódott meg – meséli Ferenc.
Az látszik, hogy a globalizáció polarizálja a társadalmat és a vállalkozói réteget is. Ebből kifolyólag különösen tudni kell, hogy hol vannak a saját határaink. Egy olyan portfóliót raktunk össze, amit családi vállalkozásként tovább tudunk vinni, és amihez hozzátartozott a Forest lakossági üzletágának áttekinthető felépítése, majd értékesítése.
A személyes megtérülésnél fontosabb küldetésnek tartom, hogy a lábatlani papírgyártás jó kezekbe került és ismét virágzásnak indult – erősíti meg Bodrogai Ferenc.
A hosszútávban gondolkodó stratéga szerint 20 évvel ezelőtt bátran lehetett 5-6-8 éves terveket alkotni, ma már ez az idő lerövidült. Felgyorsult a világ, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a higiéniai papírtermékek piacán a befektetéseket könnyebben lehetővé tevő árrések összeszűkültek, a hajdani 10, olykor 15-18%-os arány napjainkra 1-2%-ra zsugorodott.
Bodrogai szerint is igaz, hogy ma már nagyon észnél kell lenni, nem annyira egyszerű kezdő vállalkozásként elindulni. Egyetért Lazzareschi úrral, a világ megváltozott körülöttünk, a fiatalok vagy nagyon gyorsan akarnak valami nagyon látványosat létrehozni, vagy teljesen biztonsági játékra törekszenek. Hozzáteszi, nyilván nem lehet elutasítani ezt az attitűdöt, de az okokat érdemes vizsgálni, mitől lett ilyen a fiatalság és az egész világ körülöttünk.
Bátorság! Ez a szó kerül fel Pál József jegyzetlapjaira. Bátorságra van szükség a fejlődéshez mondja a Hollóházi porcelánokat gyártó cég vezetője. Sokszor nehéz megmondani, mitől igazán jó egy cég, mikor van szükség változtatásra, sőt még az is lehet, hogy egy pénzügyi injekció a kívánt hatás ellenkezőjét eredményezi, mert például a befektetés nem megfelelően hasznosul a rendszerben.
Márta kérdésére válaszolva József kifejezi egyetértését, a technológia és a hagyomány ötvözhető, hiszen a Hollóházi Porcelángyár Kft-nek sokfajta terméke van, gépi előállításúak is, azonban azok, amelyekre igazán büszkén hivatkoznak, az elejétől a végéig kézzel készülnek, emberi kézzel formázzák, festik, aranyozzák őket.
Az innováció ezekben az esetekben a humánerőforrás-fejlesztés lehet – teszi hozzá József. Jelenleg 12 kézi festővel dolgoznak, akiknek az átlagéletkoruk megközelíti a nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor az utánpótlás felkutatása még 3-4 generációs különbséggel is komoly feladat elé állítja a vezetőket.
A növekvő kihívások és változások időszakát éljük, már-már azt hihetjük, a világ leckéztet minket és az akadályokat megugrani képesek elé újabb és magasabb léceket állít. Ebben a felfordulásban kölcsönözném Lazzareschi úr gondolatait, „nincs kész recept, nincs egyértelmű megoldás. Analizálunk, meg van, ami a szerencsén múlik, de valójában a döntést megérzés alapján hozzuk.”
Írta: Lévai Annamária