HANGOLÓDUNK A FEBRUÁR 7-I KLUBPROGRAMUNKRA

Kedves Olvasó, egy érdekes beszélgetés részleteit szeretném megosztani Veled. Soltész Lászlóval, a “KELET-TRANS 2000” Kft. létrehozásáról, működtetéséről, céges és üzleti értékekről beszélgettem. Nem egyszerű feladat egy életet tömören összefoglalni, azonban az elhangzottak elolvasni mindenképpen érdemes. 🙂

Mivel foglalkoztok, mesélj magadról, a vállalkozásotokról kicsit! Hogyan kötöttek ki ennél a területnél?

1993-ban alapítottuk a céget. A ’90-es években a kényszervállalkozások időszakát éltük. Én akkor főállásban, a társam háttéremberként szerepelt a cégben, egészen 1997-ig.
Elhatároztuk, ha tudunk, változást hozunk az átrakás, logisztika területébe és a 2000-es évet jelöltük meg vízválasztónak. Ha siker koronázza erőfeszítéseinket, 2000 után is folytatjuk a tevékenységünket, ha nem, akkor bezárjuk a boltot. Egyébként az évszám a cégnévben – “KELET-TRANS 2000” Kft. – is innen származik.
Akkoriban mindketten a MÁV-nál dolgoztunk, így volt lehetőségünk szembesülni a mamutszervezet hiányosságaival. A rendszerváltás után egy új típusú kereskedelem kezdődött, megszűntek a nagy külkereskedelmi vállalatok, és azok utódjai már sokkal kisebb volumenekkel, kevesebb tétellel kereskedtek. A nagy mennyiségekhez szokott mamut nehezen tudott alkalmazkodni a kialakult helyzethez, így megnyílt a lehetőség számunkra, hogy kiszolgáljuk a kisebb méretekkel dolgozó, nagyobb hozzáadott értéket igénylő piacot.
„Két fővel indultunk és rengeteg munkát kézzel végeztünk.” – hangzik el mosolygósan László, az eredetileg MÁV-os műszaki ügyintéző szájából, aki ma már egy több telephellyel rendelkező, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TOP 100 vállalkozó és a magyarországi TOP 100 logisztikai vállalkozó oszlopos tagja.

Hogyan döntötted el, hogy vállalkozni fogsz? Mi volt a motivációd?

Fiatalok voltunk és a rendszerváltás hozta szabadságérzéssel kinyílt előttünk a világ. Láttuk magunk előtt az említett nagyvállalat hibáit, ami ellen, úgy hiszem, hogy természetes, ha egy huszonéves lázad. Egyszerűen szerettünk volna egy rugalmasabb, előrelátóbb szállítmányozási módszert kigondolni. Ennek az egyik mikéntje az volt, hogy sok esetben kombináltuk – és mai napig így teszünk – a szállítási módokat, valamint előrébb hoztuk a hozzáadott érték teremtést.
Kihívás volt a rendszer megújítása, egy versenyképes megoldás létrehozása.

Mindössze 10.000 Ft-tal alapítottuk a céget. (Szerző: Ma 2,5 milliárd Ft a cég vagyona.) Béreltünk a MÁV-tól egy elhanyagolt területet, és elindultunk sok manuális tevékenységgel és bérmunkával. Az én feladatom volt a munkaszervezés, a szállítmányozás logisztikája, és még a vámügyintézés is a kezdeti években. Olyan sok mindenhez kellett érteni autodidakta módon, amit ma már lehet nem vállalnék be – nevet fel a záhonyi vállalkozó.

Mi volt az első komolyabb mérföldkő?

Az első nagyobb beruházásunk egy 1600 m2-es csarnok volt, ami összekapcsolható az első beadott, egyben elnyert támogatási igényünkkel. 1998-ban még az Megyei Fejlesztési Ügynökséghez pályáztunk. Ez egyébként egy jó ómen is volt a további pályázataink megítélését illetően.

Interjú Soltész Lászlóval a „KELET-TRANS 2000” Kft-ről, céges és emberi értékekről

Hogyan építitek azóta a céget?

A logisztikában örök érvényű a változás, egyszerűen ez egy olyan szakma, ahol nem lehet innováció, előre gondolkodás nélkül élni. Akik nem tudnak lépést tartani, lemaradnak.

Jó példa erre a 2008-as válság időszaka. Addig nagyon dinamikusan nőtt Magyarország és vele együtt a szakma szereplői egyaránt, azonban a könnyen hozzáférhető hitelek átrendezték a társadalmat, sokak bedőltek. Ugyan 2009 után látszott, hogy a piac megszenvedte ezt a helyzetet, ennek ellenére az igények nőttek, mi meg úgy éreztük, ideje befektetni, és egy 7500 m2-es raktár és azt kiszolgáló technológia fejlesztésébe kezdtünk. Sokan bolondnak tartottak, de az élet minket igazolt. Ma már 44 saját, a legújabb EU szabványoknak megfelelő járművel rendelkezünk, és bízom abban is, hogy a számunkra fontos környezettudatos hozzáállás egyre többeknél lesz meghatározó.
Napjainkra a logisztikai szakma átrendeződött, a gazdasági válságot átélt cégek megerősödtek, és a hozzánk hasonlóak olyan pozíciót töltenek be, ami lehetővé teszi a hosszútávú működést. Az ügyfelek díjazzák a tartós, minőségi szolgáltatásra berendezkedett cégeket.

Vállalkozóként az átlagosnál szélesebb körre vagy hatással. Gondolkoztál-e már ezen, befolyásolja-e ez a szerep a mindennapjaid, a döntéseid?

Mi itt a világ végén, egy nagyon komoly dolgot hoztunk létre. Magyarországon viszonylag unicum, ha két ember 25 éven keresztül harmonikusan tud egy céget vinni. Nap szinten relatíve sok kompromisszumot kötünk egymással, ugyanakkor nagyon figyelünk a másikra. Próbálunk úgy állni egymáshoz, hogy ez a harmónia jó hatással legyen a környezetünkre. Természetesen a kellemes hangulaton túl különböző ösztönzőkkel is motiváljuk munkatársainkat.

Interjú Soltész Lászlóval a „KELET-TRANS 2000” Kft-ről, céges és emberi értékekről

A vállalattulajdonosi szerep nagy felelősséggel jár. Hogyan lehet ezt kezelni?

Nem vagyok az a kiabálós alkat, úgy gondolom, erőszakkal nem megyünk semmire. Sokkal többet lehet kihozni a helyzetből, ha megpróbálunk ész érveket felsorakoztatni az adott ügy mellett. Mindenkit meg lehet győzni emberi érvekkel a saját pozíciójában.
Volt már olyan, hogy több milliót buktunk egy ügyön, és inkább leültem a kollégával átbeszélni, mit rontott el. Adott helyzetekben tudni kell jó döntést hozni.

Mit szeretnél örökül hagyni?

Szeretnék egy olyan céget örökül hagyni, ami továbbvihető. Ha ez sikerül, akkor létre tudtam hozni egy olyan értéket, amit érdemes tovább vinni.

Próbálom az embereimmel a fontos dolgokat megértetni. Amikor jönnek panaszkodni, hogy nincs pénzük elvinni a családjukat nyaralni, általában az az első kérdésem, hogy dohányzol-e, és ha nem így lenne, akkor hogyan lenne. Sokan azt látják, csak akkor érezheti jól magát az ember, ha valamilyen fantasztikus helyen – pl. tengerparton – van. A túrázási lehetőséget ugyanakkor – holott a Zemplén itt van egy köpésre – viszonylag kevesen használják ki. Nyilván nem lehet összehasonlítani egy tengerparti nyaralással egy zempléni kirándulást, de azzal igen, hogy tudok-e a családomnak egy jó élményt adni.

Az ember adjon magára, ezzel együtt lehet picit másképp is, jó érzéssel és jó tudattal élni. Jó példával lehet formálni az embereket! 

Írta: Lévai Annamária

X